Timothy Puetz, az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézetének (NIH) munkatársa kollégáival 27 korábbi tanulmányt nézett át, melyekből összesen több mint 1500 beteg adatait gyűjtötték ki arra keresve a választ, vajon a kreatív művészetek enyhítik-e a rákbetegekre oly jellemző szorongásos és depressziós tüneteket. Amint arról Puetz a című lapban beszámolt, a vizsgálat eredményei egyértelműen arra utaltak, hogy a fenti tevékenységek nagyban hozzájárulhatnak egy beteg gyógyulásához, ezért a jövőben érdemes lenne ezeket a művészeti elfoglaltságokat éppúgy beépíteni a terápiába, mint a vitaminokat vagy az étrend-kiegészítőket.
A kutatásban résztvevő betegek 48 és 56 év közöttiek voltak, és többek között mell-, tüdő-, vagy prosztatarákkal küzdöttek. Valamennyien számos kezelésben részesültek már, úgymint műtét, kemoterápia, sugárkezelés vagy hormonterápia. A kutatók több különféle bánásmódban részesülő beteget vetettek össze, akik közül egyesek művészeti terápián vettek részt, mások még várólistán voltak, megint mások a hagyományos kezelést kapták csupán, és olyanok is voltak, akiknek placebót adtak.
Összességében arra a megállapításra jutottak a szakemberek, hogy a gyógyulás szempontjából rövidtávon nagyon hasznos lehet valamilyen művészeti elfoglaltságban részt venni, ám hosszútávon nem mutatható ki jótékony hatása ezeknek a tevékenységeknek. A rövidtávú jótékony hatás hátterében pedig valószínűleg az áll, hogy amíg a beteg elmélyül valamilyen kreatív tevékenységben, addig sem a betegségére gondol, hanem arra az örömre, amit az alkotás nyújt számára.
Puetz valamennyi rákbeteg számára azt javasolja, hogy nézzen utána, milyen lehetőségek vannak a közelében, ahol bekapcsolódhatna valamilyen művészeti tevékenységbe, mert bármit csinál is, akár főz, akár ír, akár zenél vagy táncol, az mindenképpen jótékonyan fog hatni a lelkiállapotára.
