„A stressz a szervezet nem specifikus reakciója minden olyan ingerre, amely kibillenti egyensúlyi állapotából, és alkalmazkodásra kényszeríti. A stressz önmagában nem okoz betegséget, a különféle testi-lelki tünetekhez a stresszel való hibás megbirkózás vezethet. A rövid távú, mérsékelt stressz küzdelemre ösztönöz: az emberi szervezet hatékonysága, teljesítőképessége, problémamegoldó képessége közepes feszültségszinten a legjobb. A feszültségszint emelkedésével azonban a hatékonyság drasztikusan csökken: egy erős stresszt okozó esemény akár teljes leblokkoláshoz is vezethet” – olvasható az egészségvonal.hu oldalán.
Amíg a rövid távú stressz motivál, jobb teljesítményre sarkall minket, addig a tartós, krónikus stressz súlyosan károsíthatja az egészségünket! Vegyük sorra, mi mindenre van hatással a szervezetünkben!
Mit okoz a stressz a szervezetünkben?
1. Szív- és érrendszer: szervezetünkben a központi idegrendszer felelős a vészhelyzetben keletkező stresszválaszért. A központi idegrendszer a mellékveséknek küld üzenetet, amelyek válaszul stresszhormonokat, adrenalint és kortizolt bocsátanak ki. Ezek a hormonok felelősek a szívfrekvencia gyorsulásáért, a fokozott véráramlásért azokra a területekre, amelyekre szükség lehet a vészhelyzet során. Amikor a vészhelyzetet kiváltó elem megszűnik, a központi idegrendszer utasítja a szervezetet, hogy térjen vissza a normális működésre. Ha a stresszor nem szűnik, a válasz folytatódik, aminek hatására a légzésszám és a vérnyomás emelkedik, az erek szűkülnek, hogy minél gyorsabban a megfelelő helyre irányítsák a vért a cselekvéshez. A tartós stressz hatására a szívünk erőteljesebben dolgozik, a vérnyomás tartósan emelkedik, így a szívroham kockázata is megnő.
2. Emésztőrendszer: a központi idegrendszer stresszes helyzetekben befolyásolja az emésztőrendszer izmainak összehúzódását, valamint csökkenti az emésztéshez szükséges váladékok termelődését is. Stressz hatására változhat a bélmozgás. Ilyenkor a leggyakrabban fellépő panaszok a hasmenés vagy székrekedés, puffadás, hasfájás, hányinger, hányás.
3. Immunrendszer: a stressz immunrendszerre gyakorolt hatását több vizsgálat is alátámasztja. Sok más magyarázat közül az egyik, hogy a stresszhelyzetekben termelődő – és a vészhelyzethez való alkalmazkodásban fontos szerepet játszó – kortizol hormon tartós vagy túlzott mértékű terhelés esetén az immunrendszer működését gátolja. A krónikus stresszben szenvedő emberek fogékonyabbak a fertőző betegségekre, emellett a sebgyógyulás folyamata is elhúzódhat.
4. Nemi hormonok: a krónikus stressz férfiaknál hosszú távon merevedési zavarokat, impotenciát okozhat, nők esetében pedig menstruációs zavarokhoz vezethet.
Az intenzív, folyamatos stressz hatására jelentkező tünetek
1. Kognitív tünetek: a koncentráció csökkenése, szétszórtság, figyelmetlenség, nyugtalanság, memóriazavar, döntésképtelenség, negatív gondolkodás, gyakori hibázás.
2. Érzelmi tünetek: ingerlékenység, indulatosság, düh, harag, félelem, lehangoltság, értéktelenség érzése, reményvesztettség, sírás, kiborulás.
3. Testi tünetek: emésztési zavarok (puffadás, gyomorégés, gyomorfájás), fejfájás (migrén), hányinger, hasmenés, székrekedés, hát- és vállfájdalom, heves szívdobogás, szapora pulzus, magas vérnyomás, mellkasi fájdalom, nyakmerevség, szapora légzés.
4. Viselkedési tünetek: az emberi kapcsolatok elhanyagolása, fokozott dohányzás és alkoholfogyasztás, a szexuális érdeklődés csökkenése, alvási nehézségek, étkezési problémák.
5. Egyéb tünetek: depresszió, pániktünetek, szorongás, szédülés, fáradtság, kimerültség, fokozott fogékonyság a fertőzésekre, elhúzódó sebgyógyulás.
A tartós stressz olyan betegségekhez vezethet, mint a szívinfarktus, magasvérnyomás-betegség, fülzúgás, ajakherpesz, allergia, gyomorfekély, irritábilis bél szindróma, autoimmun betegségek, valamint akár rosszindulatú daganatok kialakulásához is hozzájárulhat.
