Az ország néhány, kevéske pontján (Sopronban, Kőszegen, a Bakony és a Mecsek magasabb részein) végül fehér lett az idei karácsony, de az igazság az, hogy rendes, méteres havat évek óta nem láttunk Magyarországon.
Vágyak kontra valóság
Miközben gyerekeink képeskönyvei tele vannak hóemberépítéssel, hógolyózással és havas fenyvesekkel, a négy-öt évesek alig ismerhetik a hó érzetét a valóságból. Aki szeretné a gyermekét szánkózni vinni úgy, hogy az még hétvégére is essen, esetleg több napig tartson, annak külföldre kell utaznia. Az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói (Szabó Péter és Pongrácz Rita) nemrégiben átfogóan vizsgálták, hogyan alakította át a felmelegedés Európa hóviszonyait, és mi várható a jövőben. Lesz-e még fehér karácsonyunk, és egyáltalán, fehér telünk, fehér napjaink a következő években?
Több a melegrekord, mint a hideg-
A globális felmelegedés hatására néhány évtized alatt 100-ról 70 nap alá csökkent Magyarországon a fagyos napok átlagos éves száma. A megfigyelt változások mögött statisztikailag is kimutathatóan az ember által okozott klímaváltozás áll: a természetes tényezők ugyanis önmagukban nem magyarázzák a melegedés ezen következményét. Bár a tél továbbra is a leginkább változékony évszakunk – így időről időre előfordulhatnak hideg- és melegrekordok egyaránt –, az elmúlt 10-15 évben látványos eltolódás figyelhető meg: jóval több melegrekord dőlt meg télen is, mint hideg.
Emlékek kontra valóság
A mai negyvenesek-ötvenesek úgy emlékeznek, hogy gyerekkorukban
rengeteg hó esett minden évben, de ez nincs teljesen így – az emlékek kissé
megszépülhettek az évek során.
Valóban fehér karácsonyunk a hetvenes évek óta 1977-ben, 1981-ben, 1984-ben, 1991-ben,
1995, 1996, 1998 és 1999-ben valamint 2001 és 2010-ben volt. Ezzel szemben 2010
óta legtöbbször szürke, hómentes ünnepek ismétlődnek.
A havazáshoz alapvetően csapadék szükséges és elég alacsony hőmérséklet. „Bár az elmúlt 40-50 évben Magyarország téli csapadékösszege valamelyest nőtt, a gyorsuló melegedés ennél erősebb hatást gyakorol a hazai hóesésekre” – állapították meg a kutatók. Ez a fő magyarázata a hó „eltűnésének”.
Legyen hó, lehet hó?
Ez a tendencia egyébként nem csupán Magyarországon érvényesül; hasonló kép rajzolódik ki Európa nagy részén. Magyarországon egész pontosan évente átlagosan mintegy 10 cm-es a csökkenés, míg a magasabb hegyvidéki térségekben átlagosan 30-50 cm telente. Egyedül a kontinens legészakibb vidékein, Finnországban, Svédországban, illetve Norvégia csapadékos fjordvidékein figyelhető meg növekedés e téren.
Ami a jövőt illeti: a század közepéig hazánk térségében további 10-20 cm-rel lesz kevesebb az átlagos hómennyiség, de 30-50 centis csökkenés sem lehetetlen, ami a legtöbb évben a hazai téli havazás teljes eltűnését jelentené.
