Genetika vagy életmód: miben rejlik a hosszú élet titka?

Meglepő felfedezést tett egy új kutatás, amely azt vizsgálta, hogy az ember élettartamát a környezete és a döntései vagy a génjei határozzák-e meg nagyobb mértékben.

Az emberiség egyik legrégebb óta megválaszolatlan kérdése, hogy vajon meddig élhetünk, illetve mi a hosszú élet titka. Egyáltalán mekkora a ráhatásunk erre? Életmódunkon keresztül is képesek lehetünk meghosszabbítani földi létünket? Vagy génjeink eleve meghatározzák, mikor jön el a halálunk? Nos, mint arra Hassan Vally, az ausztrál Deakin Egyetem epidemiológus szakembere a The Conversation oldalán rámutat, egy, a Nature Medicine című tudományos folyóiratban frissen megjelent tanulmány most éppen ezt a témakört vizsgálta. Az eredmények pedig joggal mondhatók meghökkentőnek: a szerzők ugyanis arra a következtetésre jutottak, hogy környezetünk és életmódunk sokkal nagyobb súllyal esik latba a hosszú és egészséges élet szempontjából, mint a genetikai adottságok.

idős nő ugróiskolázik a parkban a férje társaságában
A hosszú és egészséges élet elérésében életmódunk rendkívül meghatározó. Fotó: Getty Images

Az életmód hatása az élethosszra

A kutatók az UK Biobank brit adatbázist használva körülbelül 500 ezer ember részletes egészségügyi és életmódra vonatkozó információit elemezhették. Emellett külön vizsgáltak mintegy 45 ezer embert, akik vérmintáiból úgynevezett proteomikus profilalkotást végeztek. Ez utóbbi egy viszonylag új tudományos módszer, amely arról ad képest, hogy a szervezetben miként változnak a kor előrehaladtával egyes fehérjék. Mindebből pedig molekuláris szinten meghatározható egy adott személy biológiai életkora. A kutatócsoport felmérte továbbá, hogy a résztvevőket miként érintik különböző környezeti tényezők, valamint milyen arányban fordulnak elő náluk egyes betegségek genetikai markerei. Egyebek mellett a környezeti faktorok közé tartoztak életmódbeli szokások (például a dohányzás, fizikai aktivitás), szociális tényezők (lakhely, háztartási bevételek, foglalkoztatottság) és gyermekkorban átélt hatások, mint akár a gyermekkori elhízás.

Mindezen adatok birtokában már csak az volt a kérdés, hogy a genetikai és környezeti tényezők milyen összefüggéseket mutatnak az életkorhoz kötődő 22 legfőbb krónikus betegséggel (beleértve például a szívkoszorúér-betegséget és a 2-es típusú cukorbetegséget), a halálozási adatokkal és a biológiai életkorral. Magyarán a kutatók meg tudták becsülni, hogy a környezeti tényezők és a gének milyen mértékben járultak hozzá az öregedéshez és a korai halálozáshoz a vizsgált populációban.

Kevésbé meglepő eredmény, hogy a betegség okozta halálozás terén az életkor és a nem volt a leginkább meghatározó, azaz mintegy fele arányban ezzel lehetett magyarázni az egyes résztvevők élettartama közötti eltéréseket. Annál váratlanabb ugyanakkor, egyben ez a kutatás legfőbb felfedezése, hogy a környezeti-életmódbeli tényezők körülbelül 17 százalékban, míg a genetikai tényezők csupán kevesebb mint 2 százalékban befolyásolták ezeket a különbségeket. Összességében tehát a tanulmány arra világít rá, hogy mindennapi életvitelünk sokkal erőteljesebb kihatással van egészségünkre és életünk hosszára, mint a genetika – írja Vally. Ami az egyes betegségeket illeti, a környezeti tényezők a tüdő-, szív- és májbetegségek kialakulásában játszották a legnagyobb szerepet, míg a gének a mell-, petefészek- és prosztatarák, valamint a demencia kialakulásában bizonyultak a leginkább meghatározónak. A korai halálozás és a biológiai életkor tekintetében a környezeti tényezők közül a dohányzás, a társadalmi-gazdasági helyzet, a fizikai aktivitás és a lakhatási körülmények estek a legnagyobb súllyal a latba.

„Végső soron a tanulmány eredményei megerősítik azt a feltevést, hogy örököljünk bármilyen genetikai kockázatokat, úgy tűnik, étkezésünk, mozgási szokásaink és az, hogy miként kapcsolódunk a világhoz, sokkal jobban meghatározzák egészségünket és azt, hogy meddig élünk” – summáz cikkében az ausztrál szakember.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

magnézium szedése
Magnézium: mikor vegyük be, hogy nyugodtan aludjunk tőle? Szakértő elárulta a titkot
Itt látszik a laborleleteden, ha már károsodott a veséd
magyar egészségügy
Hegedűs Zsolt elárulta az első reformot – Nagy változások lesznek az egészségügyben
fogyás
Diétaelmélet: mikor és mitől indul be a fogyás?
fogyás
Fél mázsát fogyott Barbara - elárulja a titkát
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +14 °C
Minimum: +2 °C

Napos időre számíthatunk helyenként kevés fátyol- és gomolyfelhővel. Csapadék nem várható. Az élénk északkeleti szelet sokfelé élénk, főként a Tiszántúlon olykor erős lökések kísérhetik, de délután már elkezd veszíteni erejéből a légmozgás.A legmagasabb nappali hőmérséklet döntően 12 és 16 fok között várható.Késő estére 3 és 11 fok közé hűl le a levegő. A hidegfronti hatás lassanként megszűnik, így enyhülhet az általa okozott fejfájás is.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Kvíz: a hüvely öntisztuló szerv. Igaz vagy hamis? – Teszteld, mennyire ismered a női testet! A női egészséggel kapcsolatban rengeteg félreértés és makacs tévhit kering. Kiszúrnád a leggyakoribbakat? Tedd próbára magad kvízünkben!
kvíz
Pattanásra fogkrém: hasznos vagy árt? – Itt a nagy bőrápolási kvíz! A bőrápolással kapcsolatban rengeteg tévhit kering, amelyek akár árthatnak is a bőrünknek. Mutatjuk, mi ezekből az igazság.