Akár egy büntetődobás kihagyására gondolunk, akár egy gyengén megírt vizsgára vagy egy félresikerült állásinterjúra, bizonyára mindenkinek volt már olyan élménye, amikor a nyomás alatt kudarcot vallott. A munkahelyen és az iskolában is előfordulhat, hogy a képességeinkhez mérten alulteljesítünk egy stresszhelyzetben, és ezért nem pusztán az idegeink a felelősek.
Két elméletet fogalmaztak meg az alulteljesítéssel kapcsolatban: az egyik szerint a gondolataink és az aggodalmaink elvonják a figyelmünket a megoldandó feladattól, ezért nem sikerül felszabadítanunk tehetségünket. A másik szerint a nyomás következtében túl sokat gondolunk a feladathoz szükséges készségekre, és ez lerontja a teljesítményt.
Az emberek általában úgy gondolják, hogy a stresszes helyzetek ugyanolyanok. A Louisville-i Egyetem pszichológusai azonban a Journal of Experimental Psychology szaklapban megjelent tanulmányukban azt állítják, hogy a nyomáshelyzetek különbözők. A szakértők azt vizsgálták, hogyan befolyásolják a különböző típusú nyomások a teljesítményt.
A kísérleti alanyokat három csoportba osztották. Az első csoport tagjai "megfigyelési nyomás" (videofelvétel készítése) alatt, a második csoport "eredmény nyomás" (pl. pénzjutalom, ösztöndíj elnyerése) alatt, a harmadik pedig alacsony nyomású helyzetben végeztek feladatokat. Az eredmények azt mutatták, hogy a pénzjutalom kísértése elvonta a figyelmet a feladattól, ezért rosszabb eredményt értek el, valószínűleg azért, mert jobban aggódtak, és kevésbé támaszkodtak a munkamemóriájukra. Azok, akiket videokamerával figyeltek meg, sokkal inkább a feladathoz szükséges készségekre összpontosítottak, mint magára a feladatra, ezért a teljesítmény gyengébb lett.
Ennek ellenére a szakértők szerint a nyomás a feladattól és a nyomás típusától függően nem mindig rossz. Ha valaki megismeri, milyen típusú nyomáshelyzetek vezetnek a túlzott illetve az elégtelen összpontosításhoz, könnyebben megtalálhatja a problémamegoldás legjobb módját.
