A kutatás résztvevőit nyolc hétre két különböző meditációs tanfolyamra osztották be, majd a kurzust követően tesztnek vetették alá őket. Egy váróterembe kellett bemenniük, ahol három szék volt, kettőn színészek ültek. Az alany az üres széken foglalt helyet, és várta, hogy szólítsák. Ezután egy harmadik színész érkezett a váróba mankókat használva és nagy fizikai fájdalom jeleit mutatva. Amint belépett a terembe, a két másik színész a telefonjával kezdett babrálni, vagy elmerült egy könyvben, teljesen figyelmen kívül hagyva az újonnan érkezőt - ismertette a tanulmány részleteit az Északkeleti Egyetem honlapja.
A kérdés, amelyre az egyetem munkatársa, David DeSteno és a laboratóriumában dolgozó végzős diák, Paul Condon választ keresett, az volt, hogy a meditációs tanfolyamon részt vett alanyok nagyobb valószínűséggel sietnek-e a fájdalmakkal küzdő ember segítségére, még akkor is, ha látszólag senki más nem vesz tudomást róla. "Tisztában vagyunk azzal, hogy a meditálás jótékony hatással van az egyén saját fizikai és pszichológiai jólétére" - mondta Paul Condon. "Mi azonban azt akartuk kideríteni, hogy az együtt érző képességét is fejleszti-e."
Azon alanyok körében, akik nem vettek részt meditációs órákon, mindössze nagyjából 15 százalékos, míg a meditálók csoportjaiban 50-50 százalékos volt a segítségnyújtási arány, vagyis a meditáció különböző formái egyformán jótékony hatásúak. "A meditálás arra készteti az embereket, hogy jól cselekedjenek, segítsenek azon, aki szenved" - vonta le a következtetést David DeSteno. Az ugyanis, hogy a két másik jelenlévő egyáltalán nem vesz tudomást a fájdalmakkal küzdő harmadikról, olyan "kívülálló hatást" teremt, amely normális esetben csökkenti a segítő szándékot. Ilyenkor ugyanis az emberek gyakran azt gondolják: "miért épp nekem kellene segítenem, ha senki más nem teszi". Az eredmények a jelek szerint megerősítik azt, amit a buddhista teológusok már régóta hisznek, vagyis azt, hogy a meditálás hatására az ember nagyobb együttérzést és szeretetet tapasztal magában minden érző lény iránt.
A tanulmány a Psychological Science című folyóiratban jelent meg.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: