A Cambridge-i Egyetem kutatói több mint 450 ezer embert vontak be a felmérésbe: a tudósok először megvizsgálták a résztvevők genetikai felépítését, majd kitöltettek velük egy kérdőívet a szociális életükre vonatkozóan. A kutatás kiértékelése során a szakemberek úgy találták, hogy a magukat magányosnak valló emberek DNS-ében 15 ponton genetikai eltérés található - magyarán a magány érzésének kialakulásában valószínűleg genetikai tényezők is szerepet játszanak.
Azt is felfedezték, hogy az elhízásra hajlamosító gének is befolyásolják az emberek társadalmi elszigetelődését. Az elhízott emberek DNS-láncának meghatározott részei rendkívül hasonlóak, és az agy azon területeihez kapcsolódnak, amely az érzelmi önkontrollt szabályozza. Ez pedig a kutatók szerint segíthet megmagyarázni, hogy egyesek miért viselik jól az egyedüllétet, mások viszont miért nem. Ráadásul a DNS ezen területei lehetnek felelősek a túlevésért is.
Dr. John Perry, a Cambridge-i Egyetem kutatója így nyilatkozott: "Sokáig úgy gondoltuk, hogy a magányosság érzésének kialakulása az egyén életvitelétől és az őt ért környezeti hatásoktól függ, ez a tanulmány azonban bebizonyította, hogy a folyamatban a géneknek is nagy szerepük van. De a kutatás arra is lehetőséget adott, hogy azonosítsuk a magány és az elhízás közötti okozati összefüggést. Ha képesek vagyunk kezelni az elhízást, akkor ez az elmagányosodás érzésére is hatással lehet."
Forrás: telegraph.co.uk
