Az éjszakai életmódot folytató, védett keleti sün előszeretettel választja telelő, majd nappali búvóhelyül a kertekben, parkokban felhalmozott lomb- és rőzserakásokat. A nőstények itt is ellenek, ezért az óvatlanul végzett kertrendezés könnyen teljes családok pusztulását is okozhatja. A sünök védelme érdekében az MME azt ajánlja, hogy ne vasvillával, hanem a szerszám nyelével, majd kesztyűs kézzel fentről lefelé haladva forgassuk át a halmot, így győződve meg arról, hogy nincs-e alatta sün.
Különösen óvatosnak kell lenni a május-júniusi sünellési időszakban, amikor a menedékekben a hetekig vak és szinte magatehetetlen kölykök is ott lehetnek. Soha ne gyújtsuk fel az ilyen rakásokat! Amennyiben a gallyrakás megbontásakor sünfészket találunk, semmiképpen se szedjük össze a kölyköket és kezdjük nevelgetni őket, ehelyett pakoljunk vissza kellő vastagságú rétegben ágakat és leveleket a fészekre, majd hagyjuk a nőstényre a továbbiakat.
A természetvédők szerint a gallyrakás megszüntetésével érdemes legalább addig (négy-öt hetet) várni, amíg a kölykök annyira megerősödnek, hogy éjszakánként követni tudják anyjukat a vadászatra. Ha nincs lehetőség a munkálatok halasztására, érdemes alternatív búvóhelyet kialakítani a közelben, vagy mesterséges süngarázst beszerezni, amelybe mind a magányosan pihenő felnőtt állat, mind a nőstény a kölykeivel áttelepíthető. A sünök védelméről további hasznos információk olvashatók az MME weboldalán.
