Stresszes az élete? Költözzön a kertvárosba!

Az Exeteri Egyetem Orvosi Karának kutatói az parkok és kertek kialakítása a kis- és nagyvárosokban hosszú távú előnyökkel járhat a közegészségügy szempontjából.

Kutatásukhoz a több mint ezer ember részvételével készült British Household Panel Survey című közvélemény-kutatás adatait használták fel, amely Nagy-Britannia különböző részein található háztartásokat vizsgált. Az ötéves kutatási időszakban az alanyok évente töltöttek ki különböző kérdőíveket, amelyek egyike, az úgynevezett General Health Questionnaire (általános egészségügyi kérdőív), a mentális egészségre vonatkozó kérdéseket tartalmazott. A kutatók a városi zöldebb területekre költözött emberek eredményeit akarták összehasonlítani a kevésbé zöld városi területeken élő emberekével.

A személyiségbeli különbségek, valamint a mentális egészséget befolyásoló egyéb tényezők, köztük a jövedelem, a munkahely és az iskolai végzettség számításba vétele után a szakértők kimutatták, hogy a zöldebb területekre költözött emberek átlagosan jelentős és hosszú távú javulást tapasztalnak mentális egészségükben.

A kutatást vezető Dr. Ian Alcock úgy véli, hogy eredményeik különösen az új zöld területek kialakítását fontolgató várostervező szakemberek számára lehetnek fontosak, mivel a kutatás szerint a zöld területek számának növelése hosszútávon tartós előnyökkel járhat a helyi közösségekre nézve.

Ez is érdekelheti

légszennyezettség

Hét ország maradt a Földön, ahol jó a levegő

kórházi haláleset

20 beteg halt meg az intenzíven, mert csökkentették a gyógyszeradagjukat

gyógyszervisszahívás

Baj van egy gyógyszerrel, kivonják a forgalomból

pisilés

Indulás előtt ha kell, ha nem, pisilsz? Nem jó ötlet

A légszennyezettségnek számtalan hatása van a szervezetünkre. Nemcsak a hangulatunkra lehet tehát jó hatással, ha több időt töltünk zöld területeken, hanem például a testsúlyunkra is. Nagyobb és több zsírsejt halmozódott fel a hasi területen azokban az állatokban, amelyek aprószemcsés anyaggal szennyezett levegőjű közegben éltek (aprószemcsésnek nevezik a 10 mikrométernél kisebb szemcsékből álló szennyeződéseket, jellemzően a szálló por ilyen). Vércukorszintjük is magasabb volt azokéhoz képest, melyeket ugyanolyan táplálékon, csak tisztább levegőjű környezetben tartottak.