Mik azok a kis számok a műanyagtermékek alján?

Mindenki találkozott már velük, de ha hiányzik a megoldókulcs, a műanyagtermékek számkódjai nem sokat mondanak. Pedig fontos szerepük van az újrahasznosításban, és tájékoztatják a fogyasztót is, hogy miféle anyaggal került kapcsolatba. Felfedjük a titkot.

Manapság már számtalan műanyagot használunk, e sokféleség pedig annak az eredménye, hogy az igen különböző tulajdonságú plasztikok más-más célra alkalmazhatóak. Van, amelyik hőre keményedik, a másik lágyul, az egyik ellenáll a savaknak is, a másik pedig igen gyorsan lebomlik a természetben. Van, amelyik szilárdabb az acélnál, és van, amelyik szó szerint pehelykönnyű. A hétköznapokban azonban általában a műanyagok korlátozott körével találkozunk, és hogy ezeket könnyebb legyen azonosítani, kódokkal látják el őket.

RIC-kód
RIC-kód a műanyageszközön. Mindenről megtudhatjuk, hogy milyen műanyagból készült.

Ezek az úgynevezett RIC-kódok (Resin Identification Code - RIC) az egyes anyagok azonosítására szolgálnak, és segítenek abban, hogy az újrahasznosítás során szétválogathatóak legyenek. Ezért a műanyagtermékek aljára három nyílból álló, háromszög alakú kis jelet nyomnak, amely körbefogja a kódszámot. Gyakran az anyag nevének rövidítését is a kód mellé nyomják. A kis azonosító emblémák 1-től 7-ig vannak számozva, jelentésüket pedig az alábbiakban fedjük fel.

1. PET, azaz polietilén-tereftalát

Gyakran találkozhatunk vele üdítőitalos vagy ásványvizes palackok képében, de ilyen műanyagot használnak az étolajok, a mogyorókrémek, sőt a borok és sok egyéb élelmiszer kiszerelésénél is.

2. HDP, azaz nagy sűrűségű polietilén

Háztartási vegyszerek, mosószerek és tej tárolására szokás használni a háztartási termékek piacán.

3. V vagy PVC, azaz polivinil-klorid

Az egyik legrégebben kifejlesztett és legsokoldalúbb műanyag. Például a gyorséttermi tányérok és étkészletek is ebből készülnek.

4. LDPE, azaz kis sűrűségű polietilén

Ez a zsugorfóliák és többnyire a bolti zacskók alapanyaga.

Több kutatás is igazolta már, hogy a műanyag csomagolások és tárolóedények egy részéből veszélyes anyagok szivároghatnak át a benne lévő élelmiszerbe. Magyar tudósok is vizsgálják ennek hatásait. Részletek!

5. PP, azaz polipropilén

A szívószálakat , illetve a kefires, joghurtos, tejfölös és hasonló poharakat, kelyheket is ebből állítják elő.

6. PS, azaz polisztirol

Ebből készült golyócskákkal vagy "nudlikkal" töltik ki a törékeny holmik csomagolásakor a dobozok belsejét. De a hőtartó poharakat vagy a hőszigetelő paneleket is ebből gyártják.

7. Egyéb

Ez a szám többnyire azt jelenti, hogy többféle műanyag keverékével van dolgunk. A felhasználási igények miatt változatosak az anyagok is, hiszen a ruhaiparban használatos műszálak , az edények tapadásmentes felülete, az elektromos szigetelés, a villamos szerelvények, az elektromos eszközök alkatrészei, a laminált parketta vagy bútorlap felülete, az adathordozók, a szemüveglencsék, a gépkocsik alkatrészei stb. ebbe a kategóriába sorolt anyagokból készülnek.

)
Olajág Otthonok (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +16, +24 °C
Minimum: +6, +13 °C

Erősen felhős, borult lesz az ég, sokfelé lehet eső, zápor. Megerősödik a déli, délnyugati szél, a legmelegebb órákban 16, 24 fokot mérhetünk. Hétfőn kettősfronti hatás érvényesül. Gyakori lehet a migrén és a görcsös fejfájás is, romolhat a keringési rendszer betegségeivel küzdők állapota. Többen ismétlődő rosszullétektől szenvedhetnek, és az alvásproblémák is egyre gyakoribbak. Érdemes megnézni a meteogyógyász® alábbi napi tanácsait! A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások: