Kevés pénzből is jól spórolnak a magyarok

A magyar háztartások a fizetésük több mint 10 százalékát félre tudták tenni a járvány ideje alatt, a pandémia viszont sokak jövedelmét megtépázta, a háború miatt is megugró infláció hatásai pedig egyelőre beláthatatlanok.

Komoly spórolásba fogtak a magyar háztartások a járvány ideje alatt, a bizonytalan gazdasági helyzet, illetve a szórakozási és utazási lehetőségek beszűkülése miatt mindenki próbált egy kicsit többet félretenni a hó végén. A tendencia világszerte megfigyelhető, de a magyarok régiós viszonylatban is ügyesen tartalékoltak az elmúlt időszakban. Kérdés azonban, hogy az európai szinten is kiemelkedő drágulás mellett mennyit tudnak még húzni a háztartások a nadrágszíjon.

Több pénzt tettünk félre a járvány ideje alatt A járvány alatt jóval nagyobb megtakarítások halmozódtak fel a lakosságnál, mint a megelőző időszakban - írta a Világgazdaság. Az öngondoskodás célja nem változott számottevően, továbbra is a legnépszerűbb megtakarítási cél a lakásfelújítás vagy -vásárlás, illetve a gondoskodás a gyermekek jövőjéről.

Spórolásra ösztönzött a járvány

A 2020 tavaszán Magyarországon is kitört pandémia sokak anyagi helyzetét megnehezítette. Az IMAS International Erste Csoport számára végzett felmérése szerint a magyar háztartások közel 60 százalékának rontotta a pénzügyi helyzetét járvány. A válaszadók 39 százaléka mondta, hogy kisebb, míg 18 százaléka azt, hogy nagyobb mértékben szenvedte meg anyagilag a vírus terjedése okozta gazdasági helyzetet és a megszorításokat.

Viszont a járvány kitörésével a magyarok a spórolást is egyre fontosabbnak tartják, vagyis igyekeztek a kevesebből is többet megtakarítani. Míg 2019-ben a lakosság 70 százaléka tartotta szükségesnek, hogy félretegyen, 2020-ban ez az arány 80 százalék, 2021-ben pedig csak kicsivel alacsonyabb, 79 százalék volt. Az IMAS felmérése szerint a válaszadók 18 százaléka mondta azt, hogy többet tesz most félre, mint a pandémia előtt. A legtöbben, 28 százalék azért spórol többet, mert van, vagy újra van munkája (vagyis a munkahely elvesztésétől valófélelemmotiválja), míg 27 százalék nem tudott vagy nem akart nagyobb vásárlásokra, befektetésekre (ingatlanra vagy autóra) költeni az elmúlt időszakban. A válaszadók 24 százaléka számolt be arról, hogy nőttek a bevételei az elmúlt időszakban, és ugyancsak 24 százalék nyilatkozott úgy, hogy egyszerűen kevesebbet tudott költeni a járvány illetve a lezárások miatt.

A kevesebből is próbáltunk többet spórolni a járvány ideje alatt. Fotó: Getty Images
A kevesebből is próbáltunk többet spórolni a járvány ideje alatt. Fotó: Getty Images

A kutatás kiemelte: Kelet-Közép Európa több országában is általános trend a megtakarítási hajlandóság növekedése 2015 óta, de a tavalyi átlagos havi megtakarítás 2020-hoz képest Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben, 23 százalékkal. A második helyen Ausztria áll 21 százalékkal, majd Horvátország jön 13, Szlovákia és Szerbia 8-8, Románia 7,5, majd Csehország 7 százalékkal. Míg 2015-ben átlagosan havi 15 ezer forintot spóroltak megtakarítási céllal a magyarok, addig 2021-ben már csaknem a dupláját, közel 29 400 forintot. Azért a szomszédos Ausztriában ennek még mindig a négyszeresét, átlagosan 344 eurót (127 ezer forintot) spórolt meg ugyanebben az időszakban egy háztartás.

Svájc és Írország a legspórolósabb nemzetek között

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint a 2020-as évben a legtöbb ország lakossága húzott a nadrágszíjon és az előző éveket meghaladó spórolásba kezdett. Adataik szerint az átlagos magyar háztartások a bevételük nagyjából 10,5 százalékát tudták havi szinte félretenni ebben az évben. Az ezredforduló óta egyedül 2018-ban sikerült csak 10 százaléknál többet félretenni a magyar családoknak, akkor a fizetésnek egy kicsikét több, 10,8 százaléka maradt a hónap végére a pénztárcákban.

A kereset legnagyobb részét Svájc lakosságának sikerült megspórolnia a 2020-as évben, a fizetésük 23,1 százalékát tették félre. Persze ez nem meglepő annak tudatában, hogy az átlagkeresetek ebben az országban az egyik legmagasabbak egész Európában. Írország lakossága is alaposan visszavett a költésből, a járvány kitörésének évében a bevétel 21 százalékát tudták félretenni, ami jóval magasabb, mint a járványt megelőző években mért 5,5 százalék.

A közép-kelet európai régiót tekintve a csehek fogták meg legjobban a pénzt a járvány kitörésének évében, a fizetések csaknem 17 százalékát tudták félretenni. Nem sokkal maradt le tőlük Szlovénia sem a maga 16,2 százalékával. Lengyelország lakossága 6,8, szlovákiáé 5,1 százaléknyit tudott megspórolni a fizetéséből. A magyarok 10 százalék feletti spórolása így régiós szinten jó eredménynek számít - persze figyelembe kell venni, hogy a csehek és lengyelek magasabb fizetésekből tehettek félre.

A háztartások anyagi helyzetét azonban egy újabb járványhullám ismét megnehezítheti, illetve a szomszédos Ukrajnában dúló háború hosszú távú hatásai is beláthatatlanok. Az IMF frissen publikált előrejelzése 10,3 százalékos inflációt jelez az idei évre, ami az 1998 óta mért legnagyobb magyarországi drágulást jelentené. Az egész EU-ban a negyedik legnagyobb inflációs mutató ez Litvánia, Észtország, valamint Bulgária után. Ráadásul az IMF szerint az áremelkedés tartós marad, a 2023-as évre is 6,4 százalékos drágulást prognosztizálnak. Kérdéses, hogy az ilyen mértékű áremelkedés mellett mekkora összegeket tehetnek félre az emberek a még ennél is nehezebb időkre.

)
Tiszta levegő (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +31, +37 °C
Minimum: +14, +21 °C

A napsütés mellett gomolyfelhők is képződnek, de ezekből csapadék nem alakul ki. Igazi hőség várható, az időnként megélénkülő délies szél mellett 31, 37 fok között tetőzik a hőmérséklet. Hétfőn ismét a kánikula terheli meg a szervezetet. A szívbetegek különösen veszélyeztetettek, de még az egészségesek körében is előfordulhat rosszullét, szédülés és vérnyomáspanaszok is. A déli órákban kerülendő a tűző napon tartózkodás! Gyakoriak a fejfájásos tünetek is, sokan alvásproblémáktól szenvednek. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)