A fővárosi agglomerációs inga többször is kilengett az elmúlt évtizedekben. Hol Budapestről költöztek el sokan a csendesebb és zöldebb lakókörnyezet reményében, hol éppen a nyüzsgő belváros és a könnyen elérhető szolgáltatások jelentették a vágyott célt - írta a Népszava, kitérve arra, hogy a koronavírus-járvány miatt bevezetett karantén és egyéb intézkedések tovább erősítették a fővárosból való elvágyódást.
Ezek a legnépszerűbb agglomerációs városok
A Belügyminisztérium adataira hivatkozva a Népszava az utóbbi évek legnagyobb mértékben növekvő településeiről is beszámolt. Halásztelek népessége például 2011 és 2021 között 29 százalékkal nőtt, Veresegyház, Gyömrő és Göd is 20 százalék feletti lélekszám-gyarapodást mutatott az elmúlt időszakban, miközben Budapest lakossága 2015 óta folyamatosan csökken. A fővárosból való elvándorlás folyamatát a koronavírus-járvány csak még tovább erősítette: egyetlen év alatt 1-8 százalékkal nőtt a lakosok száma például Érden, Szigetszentmiklóson és Nagytarcsán, még az agglomerációs ingatlanárak látványos növekedése ellenére is.
Klímavédelem szempontjából ez nem túl ideális
Fontos azonban megjegyezni, hogy a nagyvárosok - például Budapest - szétterülése hosszú távon nem fenntartható, mivel hatása a klímacélokkal ellentétes. Az agglomerációs lakosságszám emelkedés ugyanis az útépítés és közműfejlesztés iránti igényt is növeli, a kicsi lakósűrűség következtében viszont ezek kivitelezési és fenntartási költségei sokkal nagyobb méreteket öltenek, mint a fővárosban, a szintén szükséges óvodai és iskolai férőhelyek bővítését pedig sok helyen meg sem tudják oldani. Az agglomeráció népszerűbbé válásának további negatív hatása, hogy állandósulnak a forgalmi dugók, amely szintén nem kedvez a klímavédelemnek.
