Az elmúlt másfél évtized orvostudományi áttöréseinek és az egészségnevelés - kelleténél jóval lassabb, de előremutató - hatásainak következtében nőtt a várható élettartam és több betegség esetében javultak a mutatók. Összességében azonban az EU legtöbb országához képest még igen rossz statisztikákkal bírunk, összeszedtük azt a három betegségcsoportot, amely a legtöbb életet követeli itthon.
A keringési rendszer betegségei
A fejlett világ legtöbb országához hasonlóan nálunk is a keringési rendszer betegségei a felelősek a legtöbb halálesetért. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az ezredfordulón közel 69 ezren vesztették életüket e haláloki csoporthoz tartozó betegségekben, 2012-ben ez a szám minimálisan csökkent csak, több mint 64 ezer ember életét követelte. Ez azt jelenti, hogy minden második elhunyt haláláért kardiovaszkuláris halálokok a felelősek. Férfiakat és nőket nagyjából egyenlő arányban sújtja ez a betegségcsoport. Utóbbinál ugyan egy kicsit magasabb esetszám figyelhető meg, de ez arra vezethető vissza, hogy a nők átlagosan magasabb kort is érnek meg, a keringési rendszer betegségei pedig a 65 év feletti korosztályban a legdominánsabbak.
A szív- és érrendszeri megbetegedések nemzetközi szinten is vezetik a halálozási statisztikákat az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kimutatása szerint, évente közel húszmillió ember halálát okozza világszerte. Sajnos Magyarország még a kelet-európai államok átlagához képest is igen rosszul áll a kardiovaszkuláris betegségek terén.
A szívizom elégtelen vérellátásából fakadó betegségek - az úgynevezett iszkémiás szívbetegségek - számában azért az elmúlt évek során némi javulás figyelhető meg - derült ki a KSH adataiból. Itt a legtöbb életet a heveny szívizomelhalás és az idült iszkémiás szívbetegség követelte, a betegség száma az idősebb korosztályban stagnál, a 40-79 éves férfiak között csökkent némileg. A betegség egyik fő rizikófaktora a magas koleszterinszint - a túl zsíros ételek fogyasztása és a mozgásszegény életmód miatt zsírszerű lerakódások gátolják a koszorúerek véráramlását. Mivel csökken a vérellátás, a szív sem juthat megfelelő oxigénhez, ami a szívizmok elhalását eredményezheti.
Sajnos a hazai egészségkultúra hiányosságaira is visszavezethetők a rossz statisztikai adatok. A mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás, a magas vérnyomás- és koleszterinszint, illetve a dohányzás, alkoholfogyasztás a fő rizikófaktorok között szerepelnek.
A kardiovaszkuláris megbetegedések felelősek a legtöbb halálesetért
Daganatos megbetegedések
A keringési megbetegedéseket a daganatok követik a leggyakoribb elhalálozási okok listáján, majdnem minden negyedik halálesetért felelnek. Évente átlagosan 30-35 ezer ember halálát okozza ez a betegségcsoport, ráadásul a legtöbb ráktípus esetén növekvő tendencia figyelhető meg az utóbbi években. Negyven éves kor felett a legtöbb életet a tüdő, légcső és hörgő daganatos megbetegedése követeli, illetve a kor előrehaladtával a vastagbélrák kockázata és halálozási aránya is ugrásszerűen nő. Az idősebb nők körében az egyik legveszélyesebb daganattípus az emlőrák, és sajnos az esetszám a hatékonyabb diagnosztikai eszközök elterjedése mellett is évek óta stagnál. Az ajak és a szájüreg daganata inkább a férfiakat érinti, de 40-59 éves kor között mindkét nem esetében csökkent a halálozási ráta.
A rák genetikai okokra is visszavezethető, kialakulását azonban számos környezeti tényező befolyásolhatja. Az egészségtelen táplálkozás - füstölt, zsíros húsok, tartósítószerekben gazdag, félkész ételek vagy a finomított cukor túlzott fogyasztása - növeli a daganat kifejlődésének esélyét, ahogy a stresszes életmód, a kevés mozgás és a dohányzás, illetve alkoholfogyasztás is potenciális rizikófaktornak számít.
A hagyományos sugárkezelés és kemoterápia mellett egyre több rákfajtát tudnak sikerrel gyógyítani célzott terápiás eljárásokkal. A célzott terápiáknál a szövettanból, egyes biokémiai folyamatokból megismert enzimek ellen tudnak célzott gyógyszeres kezelést végezni, így a célzott terápia specifikusabb a hagyományos kezeléseknél, és kevesebb mellékhatással is járnak.
Légzőszervi megbetegedések
Míg bizonyos betegségtípusok halálozási rátájában némi visszaesést hoztak az orvostudomány legújabb vívmányai, addig a fatális légzőszervi megbetegedések terén szignifikáns növekedés tapasztalható az elmúlt másfél évtizedben. A KSH adatai szerint 2000-ben 3,8, 2012-ben 5,2 százalékát jelentették az összhalálozásnak Magyarországon. Az EU többi tagállamában sincs ez másképp: 2012-ben a keringési rendszer betegségei és a rák után a harmadik leggyakoribb halálok a légzőszervi betegség volt szinte mindenütt, százezer lakosból átlagosan 83 halálesetért felelősek. Ezen a téren éppen a fejlett nyugati országok statisztikája rosszabb: a negatív listát Nagy Britannia vezeti, de Portugáliában, Írországban és Dániában is rendkívül magas a légzőszervi betegségek miatti elhalálozás aránya.
A betegségcsoporton belül a krónikus alsó légúti megbetegedések voltak felelősek a legtöbb életért, amelyeket a tüdőgyulladás követett. Legveszélyeztetettebb ebben a csoportban is a 65 év feletti korosztály, a halálesetek többsége is ezen kor felett következik be. A tüdőgyulladás esetükben már számos szövődménnyel is járhat: mellhártyagyulladás esetén a mellhártya üregét folyadék lepi el, ami fullasztja a beteget, minden lélegzetét fájdalmassá teszi. Bizonyos tüdőgyulladások esetében fennáll a tüdőtályog kialakulásának esélye is, amely szakorvos felügyeletével zajló, célzott antibiotikumos kezeléssel gyógyítható csupán.
