Először is jó, ha tudjuk, hogy a HIIT-tornák nem feltétlenül kezdőknek vagy újrakezdőknek valók. A magas intenzitású , tehát megerőltető gyakorlatokat nem mindig tudják kivitelezni azok, akik nincsenek formában. Mielőtt valaki belekezd az ilyen jellegű edzésekbe, érdemes kicsit dolgoznia az állóképességén, ellenkező esetben könnyen kiéghet. Akiknek a HIIT túl megerőltető, gyakran tapasztalnak szokatlan fáradtságot, álmosságot, hiszen az egész testre fokozott terhelést rónak.
Tény, hogy a rendszeres testmozgásnak stresszcsökkentő hatása van. Ugyanakkor olyan mozgásoknál, amelyek komolyabb fizikai megerőltetéssel járnak, a testben stresszhormonok szabadulnak fel. A hormonok egyensúlya általában helyreáll, ha agyunk érzékeli, hogy nem azért növekedett meg a szívritmusunk, mert veszélyben vagyunk és menekülünk. Ugyanakkor a stresszhormonok szintje tartósan megemelkedett maradhat, ha túlzásba visszük a HIIT-et - éppen ezért heti három alkalomnál gyakrabban nem is javasolt végezni.
Nő a sportsérülések száma
Egy brit kutatás szerint az utóbbi években jelentősen megnőtt azoknak a betegeknek a száma, akik CrossFit-, illetve HIIT-edzéseken szerzett sportsérülésekkel fordulnak hozzájuk. Éppen ezért egyáltalán nem mindegy az sem, hogy az edzésen belül milyen mozdulatokat végzünk. Mindig tartsuk szem előtt az edzettségi szintünket, illetve az adott időpontbeli fizikai állapotunkat is. Fontos tudni azt is, hogy a magas intenzitású interval tréningek után a szervezetnek hosszabb regenerálódási időre van szüksége. Ha ezt nem vesszük figyelembe, túlzott terhelésnek tehetjük ki az izmainkat, az ízületeinket és a csontjainkat is.
A szívbetegeknek sem ideális a HIIT, ahol a maximális pulzusszám 80 százalékával kell dolgozni. Akinek rossz a szíve vagy magas a vérnyomása, annak egészségügyi szempontból nagyon fontos, hogy alacsonyabb intenzitású edzéseket válasszon.
Forrás: time.com
