Lombikprogram: túl sok felesleges kockázatot vállalnak

A lombikprogram több százezer családnak segített már világszerte azóta, hogy 1981-ben megszületett az első lombikbébi. A legújabb kutatások szerint azonban túl sokszor alkalmazzák, gyakran felesleges kockázatnak kitéve az anyát és az embriókat egyaránt.

A mesterséges megtermékenyítést (in vitro fertilization - IVF) a nyolcvanas évek elején fejlesztették ki, azzal a céllal, hogy a petevezető-problémákkal küzdő nőknek, illetve a súlyosan infertilis férfiaknak segítsenek a gyermekvállalásban. Az elmúlt harminc évben közel hárommillió kisbaba született világszerte ezzel a technológiával, ám a legújabb kutatási eredmények szerint az IVF alkalmazását túlzásba viszik és olyan pároknál is alkalmazzák, akiknél erre tulajdonképpen nincs semmi szükség.

Dr. Esme I. Kamphuis, a University of Amsterdam szakértője, egy most megjelent tanulmány vezető szerzője szerint az IVF olyan rutineljárássá vált, melyet szinte válogatás nélkül alkalmaznak, még "megmagyarázhatatlan" meddőségi problémák kezelésére is. Az USÁ-ban például 10 év alatt 60 000-rel nőtt az IVF-eljárások száma, míg az eljárás alkalmazása petevezető-problémákkal küzdőknél majdnem 10 százalékkal csökkent.

"A jelenlegi kutatásból kiderült, hogy azoknál a pároknál, akiknek semmilyen szervi magyarázatot nem találtak a meddőségre, rövid időn belül természetes úton is létrejött a terhesség, anélkül, hogy valóban szükség lett volna a mesterséges megtermékenyítésre. 500 holland párt vizsgáltunk, akiknek 2 éven keresztül nem sikerült a fogantatás. A harmadik évben azonban a párok 60 százaléka várandós lett, mindenféle külső beavatkozás nélkül" - mondta dr. Kamphuis. "Úgy tűnik tehát, ez a várakozási idő egyáltalán nem kellene, hogy gondot okozzon."

Sokszor indokolatlan kockázat a lombikbébi (Fotó: Europress)

A koraszüléssel jár együtt. Dr. Kamphuis és társai szerint a mesterséges megtermékenyítésre vállalkozókat fel kellene világosítani a program kockázatairól is, például arról, hogy az IVF segítségével fogant gyermekeknél gyakoribb a magas vérnyomás vagy a cukoranyagcsere-problémák.

"A meddőségi kezelések a világ sok részén komoly profitot termelnek, és gyakori, hogy a nagyobb bevétel reményében futószalagon javasolnak olyan kezeléseket is, melyekre sok párnak nincs is szüksége. A lehetséges hosszú távú kockázatokról azonban nem tájékoztatnak" - mondta dr. Kamphuis. "Ennek mindenképpen változnia kell."

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

vércukorszint
Meddig normális az éhgyomri vércukorszint? Íme a pontos értékek
folyadékpótlás
Életkorod alapján ennyi vizet kell innod naponta – Íme a teljes táblázat
Hasnyálmirigy-gyulladás: ez segít meggyógyulni magyar kutatók szerint – Mutatjuk, min kell változtatni
Ezt teszi a savanyú káposzta a belekkel – Ezért érdemes rendszeresen fogyasztani
B12-vitamin
B12-vitamin: reggel vagy este jobb bevenni? – Így szívódik fel a leghatékonyabban
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +9 °C
Minimum: -1 °C

A ködfoltok feloszlása után túlnyomóan derült, napos idő várható. Csapadék nem lesz. A légmozgás már többnyire mérsékelt marad.A legmagasabb nappali hőmérséklet 6 és 11 fok között alakul. Késő estére -2 és +3 fok közé csökken a hőmérséklet. A Charles ciklon elvonult, hétvégére nyugodtabbra fordul már az időjárás és az orvosmeteorológiai helyzet.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!
kvíz
Édeset, sósat vagy savanyút kívánsz? 6 kérdésből kiderül, mit üzen a tested A csoki, a chips vagy a savanyúság után sóvárogsz? Emögött nemcsak megszokás vagy stressz állhat, bizonyos esetekben tápanyaghiány, hormonális változások vagy életmódbeli tényezők is szerepet játszhatnak.