Egy korábbi tanulmány szerzői arra mutattak rá, hogy az évi 11 vagy annál több intim szőrtelenítés négyszeresére növelheti a herpesz, a szifilisz vagy a HIV-fertőzés kockázatát. Egy másik tudományos munka eredményei szerint azonban nincs kapcsolat a szeméremszőrzet eltávolítása és a nemi úton terjedő betegségek között.
Megdőlt a régi mítosz
Az Ohio Állami Egyetem kutatói 214 főiskolás lányt kérdeztek szőrtelenítési szokásaikról. A fiatal nők válaszoltak a borotválással, gyantázással vagy egyéb módszerrel kapcsolatos kérdésekre, illetve hozzáférést biztosítottak a kutatócsoportnak a nemi betegségekkel kapcsolatos tesztjeik eredményeihez is. Mint kiderült, az alanyok 10 százalékának már volt valamilyen szexuális úton terjedő betegsége, de a kutatók úgy látták, hogy az eredmény teljesen független volt a szőrtelenítési szokásoktól, illetve annak gyakoriságától.
Egy kis szőrtelenítéstörténelem
A nem kívánt szőrszálaktól való megszabadulás vágya már a történelmi feljegyzések kezdetén kialakult. A görögök és a rómaiak is szőrtelenítettek, az egyiptomiak pedig a testük szinte minden egyes porcikáját rendszeresen lecsupaszították. Az intim szőrtelenítéssel kapcsolatos szokások korszakonként és tájanként is változtak. Dél-Koreában például a dúsabb, sötét színű szeméremszőrzet a termékenység jele. Arrafelé ez annyira kívánatosnak számít, hogy még szőrbeültetést is végeznek az intim területen - természetesen egy vagyonba kerül az eljárás.
Ugyanakkor nem lehet tudni, hogy az Egyesült Államokban a hetvenes évek természetességet éltető trendjét követően miért fordultak a nők az intim szőrzetük ellen. Egyesek szerint a pornóipar befolyásolta a döntést, mások pedig a Szex és New York című sorozatot okolják ezért. Manapság viszont a tengerentúlon is kezd visszatérni a divatba a természetesség.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: