„Korunk nagy „járványa” az inzulinrezisztencia” - Dr. Takács Hajnalka dietetikus

Ahogy a hipermarket polcai előtt ácsorgunk és tanácstalanul levesszük, majd visszatesszük a csábító kekszes zacskót, bizony eszünkbe jut, hogy jó lenne egy zseb-dietetikus. Aki mindig tudja és mondja is, mi lenne nekünk a jó. Ma már nem kell sokáig elmélkednünk, mert a modern kor embere egyszerűen előkapja a mobiltelefonját és felüti kedvenc dietetikusa oldalát.

Tavaly ünnepeltük a „diétás nénék” oktatásának kezdetét, amely hazánkban éppen száz éve, Soós Aladár professzor vezetésével kezdődött meg a Pázmány Péter Egyetem Orvostudományi Karán. A fogalom akkoriban csak az Egyesült Államokban volt ismert.  Európában elsőként Magyarországon indulhatott el ilyen jellegű képzés, a ma már rendkívül népszerű dietetikus szak. Sikerének titka a táplálkozástudomány fejlődése mellett a társadalmi, gazdasági környezet folyamatosan változó kihívásaiban rejlik. 

A diétás nénék biztosan csípőre tett kézzel bámulnák a polcok előtt telefonjukat bőszen nyomkodó fiatalokat a hipermarketekben. Pedig csak azt a zabpelyhet keresik őrült módon, amit a múltkor a Tik-tokon ajánlott az a jó fej dietetikus csaj. Villámsebességgel változik a világ, de valami ugyanaz marad. Az emberek egy része helytelenül táplálkozik, de csak akkor veszik észre, amikor már egy betegség jelzi ezt. Persze bőven léteznek olyanok is, akik megelőzésképpen is kérnek szakmai tanácsadást, vagy már vannak testi jeleik – esetleg laborvizsgálatok – amelyek miatt jelentkeznek. De ami a legfontosabb: hiteles szakértőhöz akarnak járni, aki maga is azt az életformát éli, amiről beszél. – Sokszor tényleg nem lehet különválasztani fejben a saját életemet és a szakmai utamat, mert egészen egyszerűen a mindennapjaim része, amiről beszélek – mondja Dr. Takács Hajnalka., aki könyvet is írt a témában.

Fittnek lenni jó, egészségesen és energikusan élni a hétköznapokat trendi. De ki engedheti ezt meg magának? A boltok polcain órákig válogathatunk, böngészhetjük az internetet, de mi magunk nehezen döntjük el, nekünk mi a jó. Sokan egy-egy szóra ugranak, ami elhozhatja a teljes megváltást, és onnantól kezdve csakis azt eszik, úgy táplálkoznak, mert ez csak jó lehet a szervezetüknek. Ilyen hívószó például a „superfoodok”, olyan élelmiszerek, amelyeket távoli országokból varázsolnak a magyar boltokba és kiemelkedően sok bennük a hasznos anyag. Viszont fontos megértenünk; nincs olyan, hogy szuper élelmiszer, ez inkább csak egy trendi marketingfogalom. Általában tényleg külföldről behozott alapanyagokról van szó, és azok a hatóanyagok, amelyek miatt felruházzák őket ezzel a jelzővel, a hazai alapanyagokban is éppúgy megtalálhatók. Úgyhogy tökéletesen elég lenne, ha csak az itthoni kínálatból válogatnánk.

„A superfood – szuper élelmiszer - megjelölés olyan élelmiszerekre vonatkozó megjelölés, amelyekről azt állítják, hogy tápanyagsűrűségük (makro- és mikroelem-tartalmuk) kiemelkedő, ebből adódik kivételes egészségügyi előnyük (például: Spirulina (alga), chiamag, goji bogyó, avokádó, lazac, quinoa, gránátalma, kókusz, kakaó, kendermag, gyömbér, szója, acai bogyó). A kifejezést nem definiálta sem az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA), sem az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), továbbá dietetikusok és táplálkozástudományi szakemberek sem tudományos kontextusban használják, hisz a "superfood" a tudomány eszközeivel és módszereivel nem értelmezhető fogalom.” (Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, Táplálkozási Akadémia 2021)

Persze ha valaki szeretné, akkor beillesztheti a táplálkozásába, csak magában attól, hogy ilyeneket eszik, még senki nem lesz egészséges. Az egészséges táplálkozásunk a napi, illetve heti, havi étkezésünk összességének minőségén és mennyiségén múlik.

Hajnalkának egészen véletlenül került érdeklődése középpontjába a dietetika.–Gimis osztálytársaimmal lapozgattuk a pályaválasztási tanácsadó könyvet, de minden oldalon volt valami, ami miatt nekem nem tetszett. A vége felé már úgy nézegettük, hogy melyik a legfurább nevű szak. És akkor találtuk a dietetikát. Egyikük felkiáltott: „Hajni, ezt neked találták ki!” Persze voltak titkos gondolataim kommunikációról, bölcsész szakról, de ez felülírt mindent, mert engem már akkor is foglalkoztattak a táplálkozással kapcsolatos kérdések. Voltak diéták, amiket elkezdtem, követtem úgy, hogy még nem voltam tisztában a testem működésével. A környezetem számára ez egy teljesen váratlan meglepő döntés volt, de részemről életem legszebb évei következtek az egyetemen, ahol olyan tapasztalatokra, tudásra tettem szert, amelyek meghatározóak lettek. Ez a hivatás nem csak az ember testi, de lelki egészségén is segít, így kihat az egész életünk minőségére.

Ma már rengeteg információ áramlik ránk, ezért a szemtől szemben történő beszélgetés egy dietetikussal kivételes alkalom. Sokaknak ekkor jön az „aha” érzés, felismerések és sokkok arról, hogy miért is nem indult el a vágyott fogyás, pedig mi „isten bizony” mindent elkövettünk. – Sajnos sokszor nagy a káosz a fejekben. Nem csoda, hisz folyamatosan olyan információdömpinggel bombáznak minket, ami az egyik napon megerősíti, másnap cáfolja ugyanazt. Úgyhogy azt szoktam tanácsolni, hogy a szélsőségesnek tűnő „csodamódszereket” mindig fenntartással kezeljék. Olyan szakemberekre hallgassanak, akik pro és kontra érveket is kiemelnek az adott témával kapcsolatban, és soha nem a lemondásra buzdítják a követőket. Ezért is indítottam el a TikTok oldalamat, és élvezem, hogy rövid, vicces videókban megdöbbentően sok információt tudok átadni az embereknek.

Ez is érdekelheti

Cukorbetegség

Diabetológus, dietetikus és diabetikus – melyik mit jelent?

húsvéti menü

Dietetikusok tippjei: így lesz tökéletes a húsvéti menü

génterápia

Rákgyógyítás: mRNS injekció válthatná ki a kemoterápiát

Belgyógyászat

GFR: komoly betegséget jelezhet a laborleleten

A legnépszerűbbek a fogyással és diétákkal kapcsolatos videók. Hazánkban a felnőttek közel kétharmada súlyproblémákkal küzd. Az elhízás önmagában is betegség, csak ezt sokan nem tudják. Nagyon gyakori, hogy valaki elhízott és cukorbeteg, magas vérnyomása vagy egyéb szív- és érrendszeri problémával is küzd. De korunk nagy „járványa”, az inzulinrezisztencia, ami még nem számít betegségnek, inkább egy olyan állapotnak, aminek rengeteg hatása lehet a szervezetre és kezeletlen probléma esetén könnyen kórossá válhat valamint számos megbetegedést okozhat.

Ahhoz, hogy a ránk ömlő információs káoszban utat találjunk, kapaszkodókat keresünk. Ilyen lehet egy dietetikus is, aki a recepteken, hozzávalókon és grammokon túl olyan életmód felé terelget, ami fenntartható. Mert valóban sok minden fejben dől el. És megesik olyan is, hogy a dietetikus tudása és tapasztalata kevés, más szakemberre van szükség. A szakmai csapatom létrehozásakor különös gondot fordítottam arra, hogy legyen velünk pszichológus. Bizonyos helyzetekben hiába van szó táplálkozásról, a problémának valójában nem ez a gyökere.