Sokkolóan rossz a vizek állapota

Tisztábbak lettek Európa vizei, de nincsenek jó állapotban

Közép-Európában rosszabb a vízhelyzet Ökológiai szempontból különösen jó állapotban vannak Skandinávia északi részének, Skóciának, Észtországnak, Szlovákiának, Romániának és egyes földközi-tengeri területeknek a vizei. Rossz állapotban vannak Közép-Európa vízgyűjtőmedencéi, a nagy folyók alsóbb szakaszai - olvasható a jelentésben.

Az Európai Unió tagállamai az elmúlt években tettek ugyan lépéseket, illetve haladást értek el a folyók, tavak, part menti vizek és a talajvíz minőségének javításában, de sok teendő maradt még számukra. Az EEA friss jelentése szerint - amely több mint 130 000 európai uniós folyó és tó, part menti és felszín alatti víz, valamint vizes élőhely állapotát vizsgálta - az EU-tagállamaiban a felszíni vizek csupán 40 százaléka éri el ökológiai szempontból a jó minőséget, míg azok kémiai vízminősége 38 százalékban jó.

Komoly gond van Magyarország vizeivel is

A Természetvédelmi Világalap (WWF) az EEA jelentése alapján lehangolónak nevezte Európa vizeinek állapotát: jelenleg az európai felszíni vizek csupán 40 százaléka egészséges, Magyarország vizeinek pedig kevesebb mint 20 százaléka van jó ökológiai állapotban. A szervezet felhívta a figyelmet arra, hogy a tagállamok elodázzák a 18 éve elfogadott európai uniós szabályozást.

"Édesvizeink állapota sokkoló. Az eredmények nem meglepőek annak ismeretében, hogy a tagállamok az elmúlt 20 évben az EU vizekre vonatkozó irányelveivel kapcsolatos jogi kötelezettségeket nem vették komolyan" - fogalmazott Andreas Baumüller, a WWF Európai Irodájának szakértője. "Régóta határozottabb fellépést várunk Európa vízkészleteinek védelméért és megőrzéséért, és csak remélni tudjuk, hogy ez a jelentés felráz mindannyiunkat" - tette hozzá.

Magyarország felszíni vizeinek állapota nagyon kis százalékban éri el a jó ökológiai állapotot. A felszíni vizek Kelet-Európa viszonylatában - például Romániához képest - is rossz ökológiai állapotban vannak. A felszín alatti vizek mennyiségi és kémiai szempontból jobb állapotban vannak, mint a felszíni vizek. Ugyanakkor a felszín alatti vizek jó mennyiségi állapota szempontjából az EU utolsó öt tagállamába tartozunk. Ez azt jelenti, hogy a felszín alatti vizek könnyen veszélybe kerülhetnek a későbbiekben azok túlhasználata, valamint a kapcsolódó felszíni vizes élőhelyek leromlása miatt.

Nagy a baj Európa vizeivel

Az Európai Unió tagállamai 2000-ben letették voksukat egy erős, ambiciózus szabályozás mellett. A Víz Keret Irányelv (VKI), amely az EU egyik legprogresszívebb környezetvédelmi szabályrendszere, folyóink, tavaink, vizes élőhelyeink és part menti vizeink védelmét és helyreállítását célozza. Elfogadásával az EU kormányai vállalták, hogy megakadályozzák vizeink további pusztulását, és jobb állapotba hozzák azokat 2015-ig, de legkésőbb 2027-ig.

"Az EU vízpolitika megfelelő keretet és irányt határoz meg, de Magyarországnak és a többi tagállamnak sokkal komolyabban kell vennie a végrehajtást" - fogalmazott Gruber Tamás, a WWF Magyarország Vizesélőhelyek Programjának vezetője. "A felszíni vizek állapotának javítására hazánk szinte valamennyi esetben időbeli mentességet kért, és azt vállalta, hogy a jó állapotot legkorábban 2027 után éri el. Vannak esetek, amikor a halasztás indokolt, de az időbeli halasztás magas aránya azt tükrözi, hogy nincs valós szándék a jó állapot elérésére" - hangoztatta Gruber Tamás.

Ha Magyarország vizeinek állapota a továbbiakban sem javul vagy tovább romlik, akkor vízpartjaink emblematikus fajai és élőhelyei kerülnek veszélybe. A következő évtizedekben minimálisra csökkenhet például a tiszavirág-állomány - olvasható WWF a közleményében. Az EEA jelentése itt elérhető el.