Hogyan előzzük meg a csontritkulást?

"A néma járvány" - így is emlegetjük e betegséget, amely világszerte több százmillió embert sújt és hazánkban is a lakosság 7-10 százalékát érinti, - az utóbbi évtizedekben kiemelkedő és egyre növekvő népegészségügyi problémává vált.

Újabb adatok szerint a csontritkulásra visszavezethető halálozás világméretekben már összemérhető a mell- és nőgyógyászati daganatok okozta halálozással. A csontritkulás ügyében tehát akad bőven tennivaló. De hol kezdődik, hol kezdődhet a cselekvés? A csontritkulás legfőképpen nőket érintő probléma. Ezért nagyon fontos, hogy elsősorban ők ismerjék meg a csontok egészségével, a csontritkulás megelőzésével kapcsolatos alapvető információkat.

Szilárdít, támaszt és véd

Az emberi testet alkotó 206 csont mindegyike jellemző alakjánál, elhelyezkedésénél és működésénél fogva egy-egy egységet képvisel. A csontok - mint különálló szervek - egymással folytonosan, vagy ízületeken át (megszakítottan) összekapcsolódva alkotják a csontvázat. A csontvázrendszer szerepe röviden összefoglalva a következő:
  1. A szervezet szilárd vázát alkotja.
  2. Passzív mozgásszerv: a mozgások jelentős része úgy lehetséges, hogy a csontokon tapadó izmok megváltoztatják a csontok egymáshoz viszonyított helyzetét.
  3. Védi a külső behatásokra érzékeny szerveket (pl. agy- és gerincvelő).
  4. A vérképzés helyéül szolgál és az anyagcserében központi szerepet játszó elemek tárolója (pl. kalcium, foszfor).


Csontjaink tehát fontos funkciókkal bíró, nagyon is élő szervek, amelyek érzékenyek minden külső behatásra, és amelyek - amennyiben egészségesek - hosszútávon biztosítják mozgásszabadságunkat.

A néma járvány

Tipp

A csontritkulás témában még többet itt olvashat!

Az orvostudomány általában "néma járványként" emlegeti a csontritkulást, pontosan azért, mert kezdődő csontritkulásnak (csont- és ásványianyag-tartalom csökkenés, mikroszerkezet károsodás) még nincsenek kézzelfogható tünetei. A betegség sokszor már csak súlyos esetben okoz tüneteket (fájdalom, testmagasság csökkenés, esetleg csonttörések), amikor a károsodás már nem fordítható vissza. A csontritkulás kialakulásának kockázatát a csontépítési - csontbontási folyamatok egyensúlyát veszélyeztető faktorok mellett még a következő tényezők növelik:

  • Csontritkulásos beteg a családban, mert a csontritkulásra való hajlam öröklődhet.
  • Bizonyos betegségek hajlamosítanak csontritkulásra: pajzsmirigy-túlműködés, idült vesebetegség, anorexia, inzulinfüggő cukorbetegség, rheumatoid arthritis, idült tüdőbetegség esetén növekszik a kockázat.
  • Bizonyos gyógyszerek szedése ugyancsak fokozhatja a csontritkulás kockázatát: a pajzsmirigy-hormonok, véralvadásgátlók, kemoterápiás készítmények, de még a viszonylag sokak által szedett szteroidok is ezek körébe tartoznak.

A mérleghinta két oldala

Csontrendszerünk nem csupán szilárd és változatlan vázszerkezet, hanem élő szövet, mely folyamatosan bomlik, és helyette új csont képződik. A gyermek-, a serdülő-, s a fiatal felnőttkorban több új csontszövet képződik, mint amennyi lebomlik. Az egyénre jellemzően elérhető maximális, más néven csúcs-csonttömegünket 25 és 30 éves korunk között érjük el. Minél kevesebb a testsúlyunknak és alkatunknak megfelelő csúcs-csonttömeg, annál hamarabb következhet be a csonttörés veszélyével járó csontritkulás. 30 éves kor után a csontlebontás mindenképpen nagyobb mértékű, mint az új csontképződés, ezért a csontok tömege, vagyis szerves- és ásványianyag-tartalma egyaránt folyamatosan csökken.

40 éves kor után a csontépítési-csontbontási folyamatok egyensúlya "felborul": a csontépítő sejtek már nem tudnak lépést tartani a csontbontó sejtekkel. Elkezdődik a csonttömeg-vesztés, amit a nőknél fokoznak a menopauza hormonális változásai által okozott kalcium-háztartási zavarok.

Amikor már roppan...

A csontritkulás tünetei leggyakrabban minden előzmény nélkül, hirtelen bukkannak fel, ha nem figyelünk az apróbb jelekre korábban. A csontritkulásra jellemző a csigolyák összenyomódása miatti hát- és derékfájdalom, csigolyatörések, csukló- és csípőtáji törések. A test meggörnyed, a hát meggörbül, a mellkas besüllyed, a testmagasság csökken. Leggyakrabban megelőző tünetek nélkül, combnyaktörés, csuklótörés vagy csigolyatörés hívja fel a figyelmet az akkor már előrehaladott betegségre.

Létezik úgynevezett másodlagos csontritkulás, amely ritkábban fordul elő, és mindig valamilyen alapbetegség következményeként jön létre. (ilyenek lehetnek a gyulladásos ízületi betegségek, cukorbetegség, fokozott pajzsmirigyműködés, hematológiai kórképek, alkoholizmus, gyógyszerártalmak vagy felszívódási zavarok a bélben).

Előzzük meg!

A csontritkulás megelőzését érdemes gyerekkorban elkezdeni

A csontritkulás megelőzését érdemes gyerekkorban elkezdeni


A csontritkulás megelőzését már gyermekkorban meg kell kezdeni. Megfelelő testmozgással, fizikai aktivitással el kell érni azt a csúcs-csonttömeget, amiből később mindenki elkerülhetetlenül veszíteni fog. A csontokra ható állandó, váltakozó terhelés (a mozgás) hatására ugyanis a nagyobb mechanikai terhelésnek kitett területeken a csontképzés fokozódik. A mozgás mellett komoly szerepe van a megelőzésben a helyes táplálkozásnak, a kalcium- és fehérjedús étrendnek, a megfelelő D-vitamin ellátottságnak, melyekre az erről szóló cikkben részletesen is kitérünk.

A másodlagos megelőzéshez tartozik a veszélyeztető tényezők korai felismerése, és a korai kezelés elkezdése, a nőknél a menopauza hormonális változásainak megfelelő kezelése. A harmadlagos megelőzés lényegében már a betegség folyamatának lassítása, a megfelelő kezelési módok alkalmazása, melynek folyamán természetesen az életmód megváltoztatására is szükség van. Ez már igazából nem a csontritkulást előzi meg, hanem annak tüneteit és következményeit.

Kezeljük!

A csontritkulás terápiájának fontos, elengedhetetlen - és elsőként választandó - eleme a kalcium- és a D-vitamin pótlása. Ezt pusztán étrendi változtatásokkal lehetetlen végrehajtani, ezért speciális készítmények használatát javasolják. A legnagyobb segítséget a kalciumkészítmények jelentik, amelyek segítségével kiegészíthető a szükségletektől jelentősen elmaradó napi kalciumbevitel. Felmérések szerint ma ugyanis a hazai nők átlagosan mindössze 655, míg a férfiak sem sokkal több, 716 mg kalciumot fogyasztanak, ami közel egyharmadával kevesebb a szükségesnél.

Jelentős szerepe van még a mozgásterápiának is, amivel csonttömeg-vesztést mérsékelhetjük. Idős korban a rendszeres testmozgás, gyógytorna jelentősen csökkentheti a combnyaktörés gyakoriságát, de az általános közérzetet is javítja, összességében sokat javulhat az életminőség. A közepes erősségű terhelés nem veszélyezteti a csontokat, de jót tesz a légzésnek és a keringésnek is.

A mozgásterápia csökkenti a fájdalmat, megelőzi vagy helyreállítja a gerinc formájának kóros megváltozását, javítja a tartást, mozgékonyabb lesz az ember, és idős korban az sem elhanyagolható, hogy még az egyensúlyérzéket is javítja. A mozgásprogramot - melyet legjobb esetben gyógytornász állít össze - érdemes mindenkinek egyénileg is rendszeresen kell végeznie. Az ízületi fájdalom és az izomfájdalmak enyhítésére ezen kívül elektromos kezelést, jégpakolást, masszázst szoktak javasolni.

Értékelje a cikket!

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+13, +18 °C
Minimum:
+5, +10 °C

Délelőtt sokfelé felszakadozik a felhőzet, a déli területeken lehetnek felhősebb tájak.

Egészséget befolyásoló hatások:
N/A

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag