Az oszteoporózis diagnózisa

A csontritkulásra nemigen derül fény az első csonttörésig, pedig nagyon jól diagnosztizálható. Csak be kell fáradni egy oszteoporózis-centrumba. A vizsgálat teljesen fájdalmatlan és veszélytelen.

Az oszteoporózis kórisméjének felállítása olykor nehéz feladat, mert a betegség korai szakában számos betegen nem okoz jellegzetes panaszokat, tüneteket. Ha rizikófaktorainkat feltérképezzük, és úgy találjuk, hogy közöttük több oszteoporózist előidéző tényező is fellelhető, vagy beléptünk a perimenopauza korába, érdemes háziorvosunkkal, kezelőorvosunkkal felvenni a kapcsolatot. Adataink, esetleges panaszaink, tüneteink kikérdezésével, fizikális státuszunk feltérképezésével kezdődik a vizsgálat, melyet a műszeres mérések, laboratóriumi elemzések követnek.
A hagyományos röntgenvizsgálat felvetheti a diagnózis lehetőségét, mivel bizonyos mértékig megítélhető a csontok mésztartalmának normális vagy csökkent mennyisége. Hogy a röntgenfelvételen látható legyen a csontállomány változása, a csontvesztésnek el kell érnie a minimum harminc százalékot, amely már a betegség előrehaladottabb stádiumára utal. Így érthető, hogy ez a módszer a kezdeti csontállomány-vesztés kimutatására nem alkalmas.
A csigolyák deformitásából számítással ki lehet mutatni az összeroppanás mértékét, és az évek múlásával nyomon követhető a folyamat. Természetesen az alhasi és csípőtáji törések kimutatására is alkalmazható a hagyományos röntgenvizsgálat. Bizonyos speciális technikákkal: mágneses magrezonancia (MR) komputertomográfia (CT) is lehetséges a kiválasztott csontok, sőt az egész test mésztartalmának mérése, a csontok háromdimenziós kivetítése. Ezen metódusok drága volta, valamint a nagyobb sugárterhelés nem teszi lehetővé a mindennapi orvosi munkában való alkalmazásukat. A csont ásványianyag-tartalmát a csontsűrűség vizsgálatával lehet a felnőttkorban a legpontosabban bármikor megmérni. Erre alkalmazhatók a különböző csonttömeg-mérő, úgynevezett oszteodenzitometriás (ODM) készülékek. Működésük azon a megfigyelésen alapul, hogy a kibocsátott energia - röntgensugár, ultrahang - gyengül, ha különböző szöveteken, így csontszöveten halad át. Minél nagyobb tömegű a csont, annál jobban elnyeli a sugárzást, minél ritkább, kisebb tömegű, annál kevesebb az energia elnyelése. Komputer számolja ki az áthaladás után megjelenő megmaradó sugármennyiséget, és statisztikai adatokban adja meg a jellemző mérési pontokon a viszonyszámokat. A S-score mutatja a mért csont és az átlag magyar normális fiatalkori csúcs-csonttömeg viszonyát, a Z-score pedig a korban hozzáillő normál magyar csontérték és a mért csonttömeg viszonyát. A készülékek alkalmasak az alkar, a gerinc, a combnyak, sőt egyesek a teljes test csonttömegének mérésére és számítására.
Használhatjuk még a műszereket a másodlagos oszteoporózis detektálására, az oszteoporózis folyamatának nyomon követésére, és nem utolsó sorban a kezelés hatékonyságának ellenőrzésére. A csontépítés, -bontás relatív lassú folyamata, valamint a mérések relatív pontatlansága miatt a mérések egy éven belüli megismétlésének általában nincs értelme. Figyelembe kell vennünk az adatok értékelésénél azt is, hogy a különböző fajtájú és típusú mérőműszerek értékei matematikai-statisztikai értelemben gyakorlatilag nem hasonlíthatók össze. A modern készülékek sugárterhelése csekély, így a vizsgálatok többször ismételhetők, kivételt a terhesek képeznek, akiken a vizsgálat elvégzése nem javasolt. Igaz, az ODM vizsgálati eredménye megmutatja, hogy van-e csontállomány-vesztés vagy oszteoporózis, de nem alkalmas a folyamat okának tisztázására. A laboratóriumi vizsgálatok, melyek vérből és vizeletből történnek, részben a szervezet kálcium és foszfor anyagcseréjéről, hormonszintjéről adnak felvilágosítást, valamint egyéb betegségekhez társuló csontritkulás (másodlagos - szekunder - oszteoporózis) tisztázására alkalmasak. Napjainkban egyre több speciális, jelenleg még drága, csontra specifikus biokémiai vizsgálatot dolgoznak ki, melyek a közeljövőben a mindennapi orvosi diagnosztikus tevékenységbe is beépülhetnek. Természetesen laboratóriumi vizsgálattal követjük a terápia hatásosságát és esetleges mellékhatásait.



A női változó korban jelentkező posztmenopauzás oszteoporózisra jellemző, hogy a csontbontás kerül előtérbe a csontépítéssel szemben. A menopauza általában az ötvenedik év körül következik be az egyik legjelentősebb női hormon, az ösztrogén mennyiségének csökkenése miatt. Felgyorsul a csontfogyás üteme. Egyes nők a klimax első 3-5 évében csonttömegük akár harminc százalékát is elveszíthetik, elérve ezzel a törési küszöbértéket. Mivel legelőször a szivacsos csontállomány csökken, érthető, hogy a csigolyaroppanások-törések jellemzőek, főként a háti gerincszakaszon. A folyamat általában nem terjed a gerincvelőt tartalmazó gerinccsatorna üregébe, s szerencsére nem érinti a kilépő ideggyökök kimeneti nyílásait sem. A női hormonhiány, melynek jele a havi vérzés rendetlenné válása, majd elmaradása, egyéb korai tünetként értékelhető kellemetlen, klimaxos panaszokat is előidéz: hőhullámok, pszichés, vegetatív labilitás, fáradékonyság, a húgy-ivarszervek nyálkahártyájának fokozódó szárazsága, később sorvadása. Gyakoribbá válnak a szív- és érrendszeri, valamint anyagcsere és egyes onkológiai betegségek (emlő-,méhtest daganat).
A férfiak preszenilis oszteoporózisára jellemző a férfiúi hormon, a tesztoszteron csökkenése vagy hiánya. A férfiak csontritkulása ritkább, mert fiatalkori csúcs-csonttömegük húsz százalékkal eleve magasabb általában. Nemi hormonszint csökkenésük sem olyan drámaian gyors, mint a nők menopauzájában. A férfiak várható élettartama rövidebb, mint a nőké, így kevesebb idő van a nagyfokú csontvesztés kialakulására. Izomzatuk erősebb, tömegesebb, így csontvédő hatása jobban érvényesül. A férfiakra inkább a kortikális csontállomány vesztése a jellemző kezdetben, így érthető, hogy 60-70 éves korban a csípőtáji törések száma ebben a nemben kifejezetten emelkedik.
Az időskori, szenilis oszteoporózisra jellemző, hogy a csontépítő sejtek mennyisége, minősége, tevékenységének aktivitása egyaránt csökken. Jellemző a törések számának drámai emelkedése, mely a csigolyák mellett leggyakrabban az alkarcsontok és az életet, a jó életminőséget veszélyeztető csípőtáj törésében nyilvánul meg. A törések gyakoriságát a nagyfokú csontállományvesztés mellett előidézik a romló, gyengülő izomerő, a csökkenő izomtömeg, az egyensúlyzavarok, az esési mechanizmus kivédésének hiánya, melynek hátterében edzetlenség, de leggyakrabban gyógyszer-mellékhatások állhatnak az érzékelési mechanizmusok (látás, hallás) romlása mellett.

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+5, +10 °C
Minimum:
-1, +4 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt a kevés felhő mellett alapvetően napos idő lesz, csapadék nem várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge, közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag