Az orvostudomány két nagy csoportra osztja ezt a fájdalomtípust, elsődleges, illetve másodlagos fejfájásra. Ahogy a neve is jelzi, a másodlagos fejfájás mögött valamilyen kiváltó tényező áll, míg az elsődlegesnél maga a fájdalom a probléma. De hogyan is jelentkezhetne fájdalom minden ok nélkül?
A napszúrástól az agydaganatig
Nézzük először a másodlagos a fejfájást! Az okot szinte bármiben kereshetjük. Gyakran valamilyen belső szervi probléma vagy magas vérnyomás a kiváltója. Gondolni kell idegrendszeri eltérésekre, agydaganatra, koponyán belüli érfejlődési rendellenességre, de akár egy ér megrepedésére is utalhat a fejfájás. Egyszerű napszúrás ugyanúgy állhat a hátterében, mint elhanyagolt pszichés probléma.
Bevett, rossz gyakorlat a fejfájást kapásból a túlterheltségre, depresszióra, stresszes életmódra fogni, és azt gondolni, hogy ezen úgysem tudunk változtatni, ezért aztán marad a napközben bekapkodott pirula.
Rejtőzködő okok
Az elsődleges fejfájás esetében inkább arról beszélhetünk, hogy nincs tisztázva, mi van a háttérben, vagy az orvos még nem találta meg a pontos okát. Egyik klasszikus formája a migrén. Szerencsés az, aki csak hallomásból ismeri a görcsös, gyakran féloldali fájdalmat, amit a beteg elsötétített szobában, fekve képes csak elviselni.
A migrénnél is gyakoribb a tenziós fejfájás. A tenzió nyomást, feszülést jelent. Az ilyen fájdalmat általában a nyaki, vállövi, valamint a fej körüli izmok tartós feszülése váltja ki.
A harmadik, viszonylag ritka, ám annál kellemetlenebb jelenség a cluster típusú fejfájás. Erre gyakran jellemző, hogy könnyezés vagy orrfolyás is kíséri.
A helyzetet bonyolítja, hogy a különféle fejfájástípusok keveredhetnek is.
Ki segít a fejfájáson?
Többségünk úgy gondolja, az évente egyszer-kétszer jelentkező fejfájással nem szükséges azonnal orvoshoz szaladnia. Más a helyzet akkor, ha rendszeresen visszatérő panaszról van szó, ilyenkor a páciens előbb-utóbb az orvosnál köt ki.
Addig is érdemes alaposan megfigyelni, akár lejegyezni, mikor szokott jelentkezni a fájdalom, van-e valamilyen kiváltó külső tényező. Például gyógyszerszedés, menstruáció, időjárás-változás. Meddig tart, hol fáj pontosan? Ezek értékes információk az orvos számára.
Első körben a háziorvosnál jelentkezhet a beteg. A fájdalom csillapítása után ő már megkezdheti a kivizsgálást. Első lépés a vérnyomásmérés, hiszen gyakran elég a gyógyuláshoz, ha sikerül a vérnyomást beállítani. Kikérdezi a pácienst, milyen gyógyszereket szed, visel-e szemüveget, és az vajon megfelelő-e.
Létezhet olyan eset is, amikor azonnal szakorvoshoz kell eljutnia a betegnek. Ilyen például, amikor az éles, erőteljes fejfájáshoz hányás, tarkókötöttség is társul.
Elsődlegesből másodlagost
A pontos ok feltérképezése érdekében szakorvos, neurológus folytatja a kivizsgálást. Ki kell zárni az értágulat vagy egy ér megrepedésének lehetőségét, de gondolhat az orvos agyvérzésre, agydaganatra is. A kivizsgáláshoz hozzá kell tartoznia valamilyen agyi képalkotó vizsgálatnak.
Ha az agyban nem találnak eltérést, további belgyógyászati vizsgálatokra van szükség. Jön a vérvétel, a vizeletvizsgálat, a hasi ultrahang. Kiderülhet például, hogy a máj méregtelenítő működése nem megfelelő. A kivizsgálás célja, hogy valamilyen diagnózishoz jussunk, és ez által az elsődleges fejfájásból másodlagos legyen, amikor is az okot lehet gyógyítani.
Gyógyszeres, alternatív
A fejfájások egy részénél az alapos kivizsgálás ellenére sem sikerül megtalálni az okot. Ebben az esetben marad a tüneti terápia, ami magába foglalja a gyógyszeres és az alternatív terápiákat is.
Hatásos pszichés kezelés például: az autogén tréning, a magatartás- és mozgásterápiák, a jóga és a távol-keleti mozgásterápiák, a különféle relaxációs tréningek. Ugyancsak hatásos az úgynevezett biofeedback, azaz visszacsatolásos terápia. Hipnózisterápiával is szép eredményeket lehet elérni. De van beteg, akinél a homeopátia, a neurálterápia, a fitoterápia vagy az akupunktúra válik be.
