Vízfejűség tünetei és kezelése

Legútóbb frissült: 2015.01.05 12:27

 Szabó Emese

 

 dr. Buda Botond neurológus szakorvos, c. egyetemi docens, igazságügyi neurológus szakértő

 

Betegséglexikon mobil alkalmazás

Mi a vízfejűség?

A vízfejűség olyan állapot, amelynél az agykamrákban kórósan megszaporodik az agyvíz (liquor) mennyisége. Az esetek egy részében emiatt nyomásfokozódás alakul ki, ami károsíthatja az agysejteket.

A vízfejűség előfordulása

A vízfejűség csecsemő- és gyermekkorban szembeötlőbb, de mivel több kiváltó oka is lehet, kortól függetlenül bárkit érinthet.

A vízfejűség okai

A vízfejűséget az okozza, hogy az agykamrákban kórósan megszaporodik az agyvíz mennyisége. Ez az esetek többségében fokozott agynyomással társul, lévén felnőttnél a csontos agykoponya zárt tér, nem tud tágulni, csak a nyomás tud benne nőni. Normális esetben az agyvíznek a negyedik agykamrából szűk járatokon keresztül el kellene jutnia az úgynevezett ciszternákba. Ezek a járatok azonban bizonyos okokból eltömődhetnek; ilyenkor az agyvíz nem tud elvezetődni az agykamrákból.

Az eltömődés hátterében több ok is állhat. Ha gyerekkorban alakul ki, akkor kiválthatják veleszületett okok és szüléskori károsodások, agyi bevérzések.

A veleszületett okok közt említést érdemel az Arnold-Chiari szindróma és a Dandy-Walker szindróma. Az Arnold-Chiari szindróma egy olyan agyi fejlődési rendellenesség, melynél a gerincvelő felső része megvastagszik és a kisagy egy része beszorul az öreglikba, oda, ahol a gerincoszlop csatlakozik a koponyához. A Dandy-Walker szindróma egy olyan fejlődési rendellenesség, amelynél a IV. agykamra tág. Az agy nagy vénájának, a galenus-vénának a fejlődési rendellenessége szintén okozhat agyvízelfolyási zavart.

Később kiválthatják a problémát gyulladásos idegrendszeri betegségek, fertőzések is, szövődményként azokból is visszamaradhat olyan izzadmány, amely eltömíti a tűszúrásnyi járatocskákat. Ettől kezdve az agyvíz nem tud távozni, a nyomás nőni kezd.

A felnőtt korban kialakuló vízfejűségnek szintén több oka lehet. Ilyen lehet például egy kullancscsípés okozta súlyos agyhártya-agyvelőgyulladás, amelyet a beteg ugyan túlél, viszont az agyhártyaállomány izzadmányai miatt eltömődhetnek az agyvizet elvezető járatai. Lehet ok az agyvérzés vagy pókhálóhártya (az agyállományt borító finom hálószerű burok) alatti vérzés, ami miatt az agyvízbe vér keveredik, majd az, illetve annak alvadékmaradványai eltömíthetik a járatokat.

Állhatnak a háttérben koponyatraumák, ahol szintén a vérzés, későbbi hegesedés okozhat problémát. Szóba kerülhetnek agyi ciszták és tumorok is, illetve más tumorok olyan agyi áttétjei, amelyek - szerencsétlen elhelyezkedésüknél fogva - akadályozzák az agyvíz átfolyását.

A vízfejűség tünetei

Kisbabáknál, akiknek koponyája még nem teljesen zárt, észrevehető, hogy a kutacsok a túlnyomás miatt kidomborodnak. Ha az állapotot nem kezelik időben és megfelelően, a babák feje nőni kezd. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy koponyakörfogatuk - mivel csecsemőkorban a csontosodás még nem teljes, a koponya pedig tágulni tud - látványosan megnő.
Felnőtt korban ilyesmi már nem történik, hiszen a csontos agykoponya már nem tud nőni.
Gyerekeknél jellegzetes tünet lehet az alvás közben jelentkező hirtelen, éles hangon történő felsírás.

Felnőtt korban a vízfejűségnek rendkívül gyakori tünete a fejfájás, de jelentkezhet hányás, látászavar, mozgászavar, mozgáskoordinációs probléma és izommerevség. Kialakulhat vizelettartási zavar is, de panasz lehet az álmosság, aluszékonyság is.

A vízfejűség olyan állapot, amelynél az agykamrákban kórósan megszaporodik az agyvíz mennyisége.

A vízfejűség olyan állapot, amelynél az agykamrákban kórósan megszaporodik az agyvíz mennyisége.

A vízfejűség diagnózisa

A diagnózis felállításának első lépése a klinikai vizsgálat, amelyre az agynyomás-fokozódás gyanúját felvető tünetek miatt kerül sor. Ha a klinikai gyanú megalapozott, célszerű precízen - leginkább 24 órán keresztül folyamatosan - mérni az agynyomást.

Maga az agynyomásmérés általában úgy történik, hogy az orvos gerinccsapolást végez: az ágyéki csigolyák között beszúr egy hosszú, 10-12 centiméteres tűt, mellyel átszúrja a gerincvelő keményagyburkát, így bejutva a gerincvelőt körülvevő agyvíztérbe. Ez a terület normál esetben összeköttetésben van az agyvizet tartalmazó többi üreggel, így benne jól mérhető a nyomás. Még precízebb persze a nyomás feljebb, a nyakszirti ciszternában vagy közvetlenül az agykamrákban történő mérése. Utóbbi esetben az idegsebész apró lyukat fúr a koponyacsonton át, majd az alatta lévő agyállományt átszúrva juttatja a nyomásmérőt az agykamrába. Ugyanezen a fúrt lyukon keresztül ma már endoszkópos műszerrel behatolva az agyvízelfolyást segítő egyes kisebb műtéti beavatkozások közvetlenül, a koponya felnyitása nélkül is végezhetők.

Festékanyagokkal meg is lehet jelölni az agyvizet, majd képalkotó vizsgálatokkal lehet nyomon követni, hogy az hova jut el, hol akad el, hol lehet elzáródás. Erre a vizsgálatra nem mindig kerül sor.

A vízfejűség kezelése

A kezelés úgy történik, hogy az agykamrába idegsebészeti műtéttel behelyeznek egy shunt-öt, ami tulajdonképpen egy "szelep", egy hajlékony, vékony, rugalmas cső. Ennek egyik végét fúrják be az agykoponyába, a másikat pedig a nyakon és a mellkasi részen keresztül leggyakrabban a szabad hasüregbe, ritka esetekben közvetlenül a jobb szívpitvarba vezetik. Ezáltal az agykamrák fokozott nyomása - egy szelep közbeiktatásával - ki tud egyenlítődni, a felesleges agyvíz a shunt-ön keresztül távozni tud a hasüregbe, ahonnan aztán könnyen felszívódik, semmilyen gondot nem okoz. A beültetett shunt állandó marad, de amíg a gyerek növésben van, bizonyos időközönként cserélni kell. Ennek oka, hogy egyre hosszabb cső kell ahhoz, hogy a fejtől leérjen a hasüregig. Előfordul, hogy felnőtt korban is cserélni kell ezt az eszközt, elsősorban akkor, ha valami miatt eltömődik. Utóbbi általában időben kiderül, hiszen a cső vezetőképességét rendszeresen ellenőrzik, mérik az agyvíz nyomásviszonyait.

A beültetett cső különösebb problémát nem okoz, bár vannak bizonyos szakaszai - például a fejtetőn és a nyakon -, ahol lefutását a bőr alatt ki lehet tapintani.

Egyes esetekben endoszkópos megoldás is alkalmazható. Ezt az eszközt apró fúrt lyukon juttatják a koponyába majd a harmadik kamrába, annak alján nyílást készítve. Ezáltal biztosítják belső és a külső agyvízterek közti szabad utat.

Ideiglenes megoldás lehet még egy kamrai drain beültetése is, ami az agyvíz direkt külvilágba történő vezetését biztosítja. Erre akkor van szükség, ha végleges shunt beültetése például egy fertőzés miatt nem lehetséges, vagy esetleg az agyvíz bevérzése miatt annak gyors elzáródása várható.

Ha a kiváltó ok tumor, akkor annak idegsebészeti műtéttel történő eltávolítása jelenthet megoldást.

A vízfejűség gyógyulási esélyei

A vízfejűség jól kezelhető, de kevés kivételt leszámítva nem gyógyítható, a betegség állandó kezelést igényel. Ritka kivétel lehet például az, ha a kiváltó ok egy agyvízkeringést gátló tumor, amit idegsebészeti műtéttel sikeresen eltávolítanak. Ha ez esetben a sebész nem végez túl nagy roncsolást, akkor az agyvízkeringési rendszer nagyjából helyreáll. Elméletileg tehát nem lehetetlen a gyógyulás, de nem ez a jellemző. Az esetek túlnyomó többségében a shunt-re a betegeknek élethosszon át szüksége van.

A vízfejűség szövődményei

Ha a betegség diagnózisa késik és a kezelést nem kezdik meg időben, akkor a nyomásfokozódás az agyban maradandó károkat, szellemi visszamaradottságot, értelmi fogyatékosságot okozhat. A rövidebb ideig tartó agynyomás-fokozódás is okozhat problémát. Ez a látóidegfőkre gyakorolhat akkora nyomást, hogy akár vissza nem fordítható látásromlás is kialakulhat.

Ha hirtelen jelentkezik jelentős túlnyomás, mely nem tud kiegyenlítődni, előfordulhat az is, hogy a koponyából kivezető egyetlen nyílásba, az úgynevezett öreglikba nyomódik az agyállomány. Ide bepréselődve beékelődik az agytörzs, ami életveszélyes lehet, hiszen ez szabályoz olyan életfontosságú működéseket, mint például a szívritmus és a légzés.

Hasznos tudnivalók

Az agyvíz az agykamrákban termelődik, gyerekkorban óránként nagyjából 20 milliliternyi. A folyadék a vénákon át a keringésbe kerülve szívódik fel. Fontos feladata az agy védelme a mechanikai hatásoktól, de tartalmaz idegszövetet tápláló anyagokat is. Felnőttben teljes térfogata 150 milliliter, újszülött korban 50 milliliter. Mennyisége normál esetben a termelődés és az elszivárgás egyensúlya miatt állandó.

A cikk elkészítéséhez segítséget nyújtott dr. Buda Botond neurológus szakorvos, c. egyetemi docens.

Kategória: Gyermekgyógyászat

Orvost vagy magánrendelőt keresek Vízfejűség kezelésére! További kérdésem van Vízfejűség témában
Aktuális
Munkahelyi stressz tesztStressz

Munkahelyi stressz tesztFeszült? Úgy érzi, túl stresszes az élete?

Az intim szőrtelenítés veszélyeiSzőrtelenítés

Az intim szőrtelenítés veszélyeiMilyen veszélyeket rejthet magában a csupaszság?

Miért lehet fájdalmas az együttlét? Szexualitás

Miért lehet fájdalmas az együttlét? A jelenség mögött gyakran nőgyógyászati problémák állnak

Frissítse fel a lábait!Lábápolás

Frissítse fel a lábait!Egy hosszú nap után fáradtnak, nehéznek érezte a lábait? Tippünk!

A beteg kutat, segítenünk kell nekiOkosgyógyszer

A beteg kutat, segítenünk kell nekiLimfómánál is életet menthet a józan ész

Életmódtippek aranyereseknekAranyér

Életmódtippek aranyereseknekA legfontosabb: rendszeresség és higiénia

Kérdése van? Orvosaink válaszolnak!

Dr. Egri Gábor proktológus, sebész, mellkassebész


Kérdezek tőle

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+16, +23 °C
Minimum:
+8, +13 °C

Hazánkban hétfon délelőtt tovább vékonyodik, csökken a felhőzet, pár órára kisüt a nap.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag