Tünetek : Hidegrázás
A tünet olyan, a normálistól eltérő jelenség, amelyből az orvos, a beteg kikérdezését és vizsgálatokat követően képes felismerni a betegséget. A tünet lehet szubjektív vagy objektív. Előbbi nem más, mint amit a beteg panaszként észlel, az utóbbiakat az orvos mutatja ki. Általános tünet például a láz, a fájdalom, a fáradékonyság, a viszketés, a magas vérnyomás vagy a köhögés. Más tünetek egy adott betegségre inkább jellemzőek, mint például a hirtelen jelentkező rendkívül erős szegycsont táji fájdalom szívinfarktus esetén.
Hidegrázás tünetei és kezelése
Mi a hidegrázás?
A hidegrázás a szervezet fokozott hőtermeléssel, izomrángással, izom-összehúzódással, esetleg vérnyomás-emelkedéssel járó védekező reakciója. Jelentkezhet lázas állapot kialakulása előtt, de előfordul hidegben is, amikor a lehűlés ellen próbál vele védekezni a szervezet. A megnövekedett izommunkával járó hidegrázásnál a bőr erei összehúzódnak, ezáltal csökken a hőleadás. Ennek hatására a testhőmérséklet akár 3-4 fokkal is emelkedhet. Ha a hidegrázás betegség tünete, akkor általában különböző fertőzésekhez, gyulladásos folyamatokhoz kapcsolódik. Súlyos hidegrázás általában az olyan magas lázzal járó betegségeknél fordul elő, amelyeknél a testhőmérséklet legalább napi egy Celsius-fokos ingadozást mutat. Tehát például lemegy 37 fok alá, aztán fölmegy 38 fok fölé. Azoknál a betegségeknél jellemzően nem jelentkezik hidegrázás, amelyek tartósan egyformán magas lázzal járnak.
Tünetek
A hidegrázás előfordulása
Mivel a hidegrázás kialakulásához megfelelő reakciókészség szükséges, kevésbé érinti azokat, akik nagyon elesett állapotúak. Tehát az idősebbeknél kevésbé jelentkezik, mellettük pedig a kisbabáknak is inkább csak a szájuk lilul el és romlik a keringésük, hidegrázás viszont nem nagyon alakul ki náluk. Leginkább az amúgy jó állapotban lévő felnőtteket érinti a hidegrázás.
A hidegrázás okai
A hidegrázás egy tünet, amely a leggyakrabban amiatt alakul ki, mert a véráramot olyan baktériumok vagy endotoxinok árasztják el, amelyek a hőközpontot ingerlik. Ha a kiváltó ok maga a baktérium, pontosabban annak a véráramban történő felszaporodása, akkor toxémiáról beszélünk. Ilyesmit jellemzően gennykeltő baktériumok, coccusok okoznak. Ha a kiváltó ok endotoxin, akkor a panaszt nem maga a baktérium, hanem a belőle kiszabaduló méreganyag véráramban történő felszaporodása eredményezi. Endotoxint termelő baktériumok nemcsak fertőzések során kerülhetnek a szervezetbe, hanem termelhetnek ilyesmit az egyszerű bélbaktériumok is.
Hidegrázást okozhatnak vírusfertőzések is, mivel a hőszabályozó rendszert azok is befolyásolhatják. Jó példa erre a csonttörő lázként is emlegetett Dengue-láz, amely egy magas lázzal járó vírusos megbetegedés. A malária, amelynél a kórokozó protozoon, ugyancsak hidegrázást okoz. Az ok ez esetben is a kórokozó véráramban történő felszaporodása.
Vezethet hidegrázáshoz a szervezet nagyobb vérzés vagy sokkos állapot miatt beinduló vészreakciója is. Ilyenkor az érpálya hirtelen kitágulása, a keringő vérmennyiség és az érpálya térfogata közötti különbség eredményez hirtelen vérnyomásesést, majd -emelkedést. Ennek is lehet tünete a hidegrázás. Komoly remegéssel járó állapot bármilyen sokkos állapotnál előfordulhat.
Gyógyszermellékhatásként, kemoterápiás kezelés mellékhatásaként szintén jelentkezhet hidegrázás.
A hidegrázás tünetei
A tünet a borzongás, a szó szerinti hidegrázás. Az érintettek ilyenkor dideregnek, ennek mértéke pedig nagyon súlyos is lehet. Előfordul, amikor az izomgörcs olyan szintű, hogy a beteg nem is tudja uralni a mozgását, a vázizomzat is rángani kezd. Vannak olyan lázas állapotok (ilyen a csonttörő láz), amelyeknél az izomrángás annyira erős is lehet, hogy miatta a csontok is törhetnek. Maga a hidegrázás nem szokott túl hosszú ideig tartani, általában csak néhány percig jelentkezik. Hossza az egy órát jellemzően nem éri el. A panasz többnyire rosszullétes állapotokhoz társul, és ugyan a hidegrázásos rosszullétek nem tartanak sokáig, de ismétlődhetnek.
A hidegrázás diagnózisa
A hidegrázást a panaszok, látható jelek alapján lehet észlelni. Emellett mérni kell a vérnyomást, pulzust, testhőmérsékletet. Mivel tünetről van szó, felállítani nem a hidegrázás diagnózisát kell, hanem a hátterében álló betegségét.
A hidegrázás kezelése
A kezelés abból indul ki, hogy a hidegrázás hátterében általában valamilyen kórokozó áll, a véráramban jellemzően az szaporodik föl. Emiatt az első lépés, hogy a véráramból megpróbálnak izolálni valamilyen baktériumot vagy egysejtűt. A gyógyszeres terápiát attól függően lehet megkezdeni, hogy mi maga a kiváltó ok. Emellett fontos a folyadékpótlás, aminek ez esetben az is célja, hogy a véráram térfogatát megfelelő szinten lehessen tartani. Vannak olyan lázcsillapítók is, amelyek a központi idegrendszer érzékenységét is csökkentik, így enyhítik, megszüntetik a hidegrázást. Ezeket is hasznos lehet szedni ilyen esetekben.
A hidegrázás gyógyulási esélyei
A gyógyulási eset mindig a kiváltó októl függ, hiszen a hidegrázás soha nem önálló betegség, mindössze egy tünet. Tehát ha a kiváltó okot sikerül megszüntetni, a hidegrázás is elmúlik.
A hidegrázás szövődményei
Nagyon erős hidegrázásnak izomszakadás és csonttörés lehet a szövődménye, de ilyesmi a gyakorlatban csak ritkán történik. Jelentkezhet légzési elégtelenség is, de ez is ritkán fordul csak elő. Ha a hidegrázás nagyon erős, a beteg pedig nagyon elesett állapotú, akkor a jelenségbe akár bele is lehet halni. Általános panasz a hidegrázás utáni kimerültség lehet.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Kádár János belgyógyász, infektológus, allergológus és klinikai immunológus szakorvosnak
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Olvassa el aktuális cikkeinket!
Egyre több a "szuperszázas" francia – ez lehet a titkuk
Egyre több száz év feletti ember él Franciaországban, és megjelent egy új korcsoport, a "szuperszázasoké", amelybe azok tartoznak, aki 110 év felettiek – derül ki a francia Demográfiai Tanulmányok Nemzeti Intézetének (INED) szerdán közzétett tanulmányából.
A hazai szamóca ezért ízesebb, mint az import
A fóliasátrakban már érik a magyar szamóca, május elején pedig a szabadföldi ültetvényeken is megkezdődhet a szüret – derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) csütörtökön kiadott körképéből.
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Kettős front
Maximum:
+17 °C
Minimum:
+2 °C
Napos, gomolyfelhős idő várható. Legfeljebb néhol fordulhat elő kisebb záporeső. A délire, délnyugatira forduló szél az ország nyugati felén megélénkül, melyhez Sopronnál olykor erős széllökések is társulhatnak. A délutáni 15, 20 fokról késő estére 5 és 12 fok közé hűl le a levegő. Napközben kettős fronthatás okozhat kellemetlen tüneteket az időjárásra érzékenyek körében.