A koronavírus-vakcina hajrában sorra érkeznek a tömeges klinikai tesztek időközi eredményei. Korábban ilyenre nem nagyon volt példa, és bár ezek az adatok átláthatóvá teszik az oltóanyag-készítés folyamatát, bizonyos szempontból félrevezetők lehetnek.
Napról napra egyre közelebb kerülünk egy biztonságos és hatékony vakcina bevezetéséhez az új típusú koronavírus ellen. Ahhoz azonban, hogy megállíthassuk a pandémiát, a népesség tetemes hányadát be kell oltani. Vajon szükséges és elfogadható lenne-e, ha valamilyen formában kötelezővé tennék a vakcinációt?
Várhatóan már a jövő héten elindul egy internetes, illetve levélben történő regisztrációs lehetőség, hogy aki kér majd koronavírus elleni oltást, az már most feliratkozhasson, előjegyzésbe vetethesse magát - közölte Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió reggeli műsorában pénteken.
Tavaly év vége óta már 61 millió embert fertőzött meg és több mint 1,43 millió életet követelt világszerte az új típusú koronavírus. Közben viszont a gyógyultak száma már meghaladta a 39,1 milliót - derült ki a Johns Hopkins Egyetem péntek reggeli összesítéséből.
A higiéniai szabályok betartása mellett az a legfontosabb, hogy a személyes találkozások számát 60-90 százalékban csökkentsük - mondta Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában csütörtökön. Este pedig arról is beszámolt, hogy a négy egyetem adataiból arra lehet következtetni, hogy Magyarországon csökken a koronavírus-fertőzéssel regisztráltak aránya.
A járvány második hulláma soha nem látott nyomás alá helyezte az egészségügyben dolgozókat. A HáziPatika.com egy támogatói csoportot hozott létre a Facebookon, amely összeköti az egészségügyi dolgozókat a civil adományozókkal. Csatlakozzunk a csoporthoz, és segítsük a frontvonalban harcolókat mi is!
Milyen panaszok fellépése esetén gyanakodjunk koronavírus-fertőzésre? Mitől függ, hogy kinél válik súlyos lefolyásúvá a COVID-19? A témával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat Dr. Várdi Visy Katalin tüdőgyógyász főorvos foglalta össze.
Világszerte elkezdődött az emberek beoltása az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) ellen. Mit várhatunk a vakcináktól? Kell-e aggódni az esetleges mellékhatások miatt? Minderről dr. Várdi Visy Katalin tüdőgyógyász főorvos foglalta össze a legfőbb tudnivalókat.
A koronavírus régóta ismert, cseppfertőzéssel terjedő kórokozó, denevérekben kifejezetten gyakori. Számos variánsa ismert, több típusa okoz emberi betegségeket is. Közülük a legismertebb a 2002 novembere és 2003 júliusa között komoly SARS-járványt kiváltó vírus volt, amely világszerte több mint 8 ezer megbetegedést okozott, aztán eltűnt. Az új koronavírus (SARS-CoV-2) 2019 decemberében jelent meg Kína egyik nagyvárosában, felső légúti betegségeket, tüdőgyulladást okozva. A megbetegedés neve COVID-19. Halálozási rátája 3,4 százalék körüli, bár ez a ráta nagyban függ a betegek életkorától, egészségi állapotától.
Megfelelő óvintézkedések nélkül az új koronavírus okozta megbetegedések száma rövid idő alatt ugrászerűen megugorhat. Mindez pedig komoly terhet róna az egészségügyi ellátórendszerre.
A pandémia beköszöntével újabb elemmel bővült a kortárs bántalmazás a gyermekközösségekben: társaik kiközösítik, csúfolják azokat a gyerekeket, akik koronavírus-fertőzésen esetek át. Hogyan lehet úgy a szülők, mint a tanárok, nevelők részéről fellépni a jelenség ellen? A témáról dr. Tanyi Zsuzsanna gyermekpszichológus foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat.
Idén karácsonykor muszáj figyelmet fordítanunk a koronavírus elleni védekezésre. Mit tehetünk annak érdekében, hogy a szeretteinkkel való találkozás során minél kisebb legyen a fertőzés kockázata? A témáról dr. Várdi Katalin tüdőgyógyász főorvos foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat.
Mára több tesztelési eljárás is elérhető az új típusú koronavírus-fertőzés kimutatására. Hogy ezek között pontosan mi a különbség, mennyiben tér el egymástól a működésük, arról dr. Várdi Katalin tüdőgyógyász főorvos foglalta össze a legalapvetőbb tudnivalókat.
Délnyugat felől egyre nagyobb területen erősen megnövekszik a felhőzet, beborul az ég, az ország keleti, északkeleti felén ugyanakkor estig még kitarthat a napos idő kevés fátyolfelhővel. Délnyugat felől fokozatosan nő a csapadékhajlam, és főként a Dunántúlon szórványosan már előfordulhat időszakos eső, záporeső. A déli, délkeleti szelet főleg az Észak-Dunántúlon és a Viharsarokban élénk, erős lökések kísérhetik.Késő estére általában 13 és 19 fok közé hűl le a levegő, de a kevésbé felhős északkeleti tájakon ennél akár több fokkal hidegebb is lehet. Délnyugat felől egy ciklon melegfrontja éri el ma térségünket.
