Lassan elkezdődhet a lakosság COVID-19 elleni beoltása. A fertőzés terjedése a vakcinák hatására kontrollálhatóvá válik, és lassan visszatérhetünk a többé-kevésbé normális életvitelünkhöz. Számos kérdés azonban nyitva marad, például az immunitás tartósságáról, amelyre csak a tapasztalatok adhatnak biztos választ.
A koronavírus-járvány hivatalosan regisztrált fertőzöttjeinek száma 71 081 574-re nőtt a világban, a halálos áldozatoké 1 594 777-re, a gyógyultaké pedig 45 349 922-re a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem szombat reggeli adatai szerint. A fertőzés 191 országban és régióban van jelen.
Tavaly év vége óta már több mint 67,6 millió embert fertőzött meg és 1,58 millió életet követelt világszerte az új típusú koronavírus. Közben viszont a gyógyultak száma már meghaladta a 44,9 milliót - derült ki a Johns Hopkins Egyetem péntek reggeli összesítéséből.
Milyen panaszok fellépése esetén gyanakodjunk koronavírus-fertőzésre? Mitől függ, hogy kinél válik súlyos lefolyásúvá a COVID-19? A témával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat Dr. Várdi Visy Katalin tüdőgyógyász főorvos foglalta össze.
Világszerte elkezdődött az emberek beoltása az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) ellen. Mit várhatunk a vakcináktól? Kell-e aggódni az esetleges mellékhatások miatt? Minderről dr. Várdi Visy Katalin tüdőgyógyász főorvos foglalta össze a legfőbb tudnivalókat.
A koronavírus régóta ismert, cseppfertőzéssel terjedő kórokozó, denevérekben kifejezetten gyakori. Számos variánsa ismert, több típusa okoz emberi betegségeket is. Közülük a legismertebb a 2002 novembere és 2003 júliusa között komoly SARS-járványt kiváltó vírus volt, amely világszerte több mint 8 ezer megbetegedést okozott, aztán eltűnt. Az új koronavírus (SARS-CoV-2) 2019 decemberében jelent meg Kína egyik nagyvárosában, felső légúti betegségeket, tüdőgyulladást okozva. A megbetegedés neve COVID-19. Halálozási rátája 3,4 százalék körüli, bár ez a ráta nagyban függ a betegek életkorától, egészségi állapotától.
Megfelelő óvintézkedések nélkül az új koronavírus okozta megbetegedések száma rövid idő alatt ugrászerűen megugorhat. Mindez pedig komoly terhet róna az egészségügyi ellátórendszerre.
A pandémia beköszöntével újabb elemmel bővült a kortárs bántalmazás a gyermekközösségekben: társaik kiközösítik, csúfolják azokat a gyerekeket, akik koronavírus-fertőzésen esetek át. Hogyan lehet úgy a szülők, mint a tanárok, nevelők részéről fellépni a jelenség ellen? A témáról dr. Tanyi Zsuzsanna gyermekpszichológus foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat.
Idén karácsonykor muszáj figyelmet fordítanunk a koronavírus elleni védekezésre. Mit tehetünk annak érdekében, hogy a szeretteinkkel való találkozás során minél kisebb legyen a fertőzés kockázata? A témáról dr. Várdi Katalin tüdőgyógyász főorvos foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat.
Mára több tesztelési eljárás is elérhető az új típusú koronavírus-fertőzés kimutatására. Hogy ezek között pontosan mi a különbség, mennyiben tér el egymástól a működésük, arról dr. Várdi Katalin tüdőgyógyász főorvos foglalta össze a legalapvetőbb tudnivalókat.
Délelőtt még jellemzően napos idő várható a fátyolfelhők mellett, majd a déli óráktól délnyugat felől egyre nagyobb területen erősen megnövekszik a felhőzet, beborul az ég. Az ország északkeleti felén ugyanakkor estig még kitarthat a napos idő, a vastagabb felhőzet oda csak ezt követően érkezik meg. A nap első felében még nem várható csapadék, kora délutántól viszont az ország délnyugati felén már több helyen fordulhat elő eső, zápor. A déli, délkeleti szelet főleg az Észak-Dunántúlon és délkeleten élénk, erős lökések kísérhetik.A legmagasabb nappali hőmérséklet 19 és 25 fok között alakul. Délnyugat felől egy ciklon melegfrontja éri el ma térségünket.
