„Nálunk a csapatmunka életet menthet” - Poroszkai German Istvánnal, az Év Mentősével beszélgettünk
Huszonkét évesen egy szívritmuszavar miatt rosszul lett, mentősként dolgozó barátja juttatta őt kórházba – így tapasztalhatta meg Poroszkai German István, milyen fontos feladatot látnak el a szirénázó életmentők. Immár harminc éve ő is a mentőszolgálat munkatársaként dolgozik, idén pedig az Egészséghősök pályázat Év Mentőse díját is átvehette.
Már génjeinkből is gyorsan kimutatható a COVID-19
Egy új tanulmányban a kutatók új megközelítésen alapuló tesztelést dolgoztak ki, amely kimutatja az immungén expressziójának különféle mintázatait a koronavírus-fertőzötteknél. Ez a fajta teszt alkalmas a standard teszteknél vétett lehetséges hibák ellenőrzésére.
Úgy ölik a rákot a T-sejtek, ahogy azelőtt még soha
A gyógyszerezés akkor lenne a leghatékonyabb, ha a hatóanyag közvetlenül ott szabadulna fel, ahol a feladata van. A rákellenes készítmények például a tumorsejteknél. Az utóbbi időben egyes gyógyszerek célba juttatáshoz a kutatók nanorészecskéket használnak, amelyek csak a célhelyen engedik ki a hatóanyagot. Most még ennél is jobbat találtak ki.
COVID-19: nem tudják, mi okozza a légzési elégtelenséget?
A kritikus állapotú betegek hasonló vagy még erősebb immunitást mutatnak a koronavírussal szemben, mint akik meggyógyultak. Ez alátámasztja azt az elméletet, miszerint a súlyos fertőzések a túlzott immunreakcióhoz kapcsolódhatnak. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, és az igazi okokat valószínűleg tovább kell keresni.
COVID-19: a fertőzéssel vagy oltással szerzett immunitás jobb?
Lassan elkezdődhet a lakosság COVID-19 elleni beoltása. A fertőzés terjedése a vakcinák hatására kontrollálhatóvá válik, és lassan visszatérhetünk a többé-kevésbé normális életvitelünkhöz. Számos kérdés azonban nyitva marad, például az immunitás tartósságáról, amelyre csak a tapasztalatok adhatnak biztos választ.
Rákot kaphatnánk egy ütéstől is, de bőrünk nem engedi
A szöveteinket és az azokat alkotó sejteket folyamatosan fizikai hatások érik, amelyek akár molekuláris szinten is befolyásolhatják a működésüket. Hogy ebből ne legyen nagyobb baj - például egy bokán rúgástól ne kapjunk rákot - arról egy speciális védelmi rendszer gondoskodik.
Rekordközeli meleget mértek az Északi-sarkon
Tovább melegszik az Északi-sark térsége, 2019 októbere és 2020 szeptembere között volt a második legmelegebb év 1900 óta - közölte friss jelentésében az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA). Az idén immár 15. alkalommal kiadott dokumentumban a kutatók azt elemzik, milyen súlyos következményekkel jár az északi-sarki térségben a klímaváltozás.
Koronavírus: nem alakult ki pánik a patikákban
Ősszel nyoma sem volt a pánikszerű gyógyszervásárlásnak. Októberben a támogatott vényköteles gyógyszerek forgalma 46,9 milliárd forint volt, ami szeptemberhez képest 1,4 százalékos visszaesést, éves alapon pedig 1,1 százalékos lassulást jelez - írta meg szerdán a Világgazdaság.
Koronavírus: tényleg veszélyesebb a dohányosokra?
Azt mindenki tudja, hogy a dohányzás káros az egészségre, és különösen a tüdőt veszi igénybe. Ezért logikus az a következtetés, hogy a dohányzás növeli a COVID-19 kockázatát. De ezt egyelőre (jelentős mértékben a felmérések során alkalmazott módszerek miatt) nem sikerült bizonyítani.
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+31 °C
Minimum:
+14 °C
Nyugat, délnyugat felől megnövekszik a felhőzet, de ezzel együtt is várható napsütés - a legtöbb a Tiszántúlon. A nap második felében kissé növekvő eséllyel lehet számítani kisebb esőre, záporra, illetve zivatarra, ám még így is várhatóan az ország nagyobb része szárazon marad. Nagy területen élénk, a Dunántúlon és a középső tájakon helyenként erős lesz a déli, délnyugati szél. A zivatarokat viharos széllökések is kísérhetik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 29 és 35 fok között várható. Bár frontra ma nem kell készülni, a légkörben zajló melegedés melegfront jellegű tüneteket idézhet elő.
