Nem látjuk és nem érezzük, mégis a levegőminőség sokkal nagyobb mértékben meghatározza egészségünk alakulását, mint azt laikusként a legtöbben gondolnánk. Mi több, egészségügyi szempontból a légszennyezettség napjaink legsúlyosabb környezeti rizikófaktora. Megdöbbentő tény, de az Európai Unió tagállamaiban több mint 180 ezer, ebből csak Magyarországon közel 7 ezer korai halálesetet váltottak ki egyetlen év alatt a levegőben szálló finom részecskék (PM2,5) az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legfrissebb, 2023-as adatai alapján. Ráadásul a szálló por még messze nem minden.
Mi száll a levegőben?
Az általános iskolában tanultakból mindenkinek ismerősen csenghet, hogy a minket körülvevő levegő túlnyomórészt, mintegy 99 százalékban nitrogénből és oxigénből áll. A fennmaradó 1 százalék összetétele viszont, bármilyen csekélységnek is tűnjön, hatalmas befolyással lehet szervezetünk működésére. Ebben az 1 százalékban előfordulnak az egészségre alapvetően ártalmatlan vegyületek, továbbá olyan anyagok, amelyek komoly kockázatot jelentenek. Ez utóbbiak közül mindenképpen kiemelendő az említett szálló por, amely különféle szilárd és cseppfolyós anyagok egyvelege, úgynevezett aeroszol. Részecskéi rendkívül apróak – vannak köztük, amelyek átmérője a 2,5 mikront sem éri el. Csak az összehasonlítás kedvéért: a mikron a milliméter ezredrésze, és egy emberi hajszál például 50-70 mikron vastagságú.
Innen származik tehát a PM2,5 kifejezés, de gyakran találkozhatunk a hasonló elven kialakított PM10 és PM0,1 fogalmakkal is levegőminőséggel kapcsolatos híradásokban, jelentésekben. E részecskék egy része belélegezve egészen a tüdő legmélyére képes behatolni. „A nagyobb részecskéket az orrszőrök kiszűrik, de a kisméretű részecskék közül a legnagyobbak is olyan aprók, hogy 5-7 darab ráfér belőlük egy emberi hajszál keresztmetszetére. A 2,5 mikronnál kisebbek lejutnak a legutolsó hörgőcskékhez és léghólyagokhoz is, így gyulladásos folyamatokat indítanak be a légutakban. Akár a vérkeringésbe is bekerülhetnek, ahol az ereket és a szívet is károsíthatják. Emellett oxidatív stresszt és genetikai károsodást is kiválthatnak, gyengítik az immunrendszert” – mutatott rá dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, az idén novemberben indult Légből kapott? — A légszennyezés veszélyei és orvoslása kampány orvosszakértője.
Beszédes, hogy általában véve a kültéri légszennyezettséget, továbbá specifikusan a szálló port az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége (IARC) is 2016 óta hivatalosan 1-es kategóriájú karcinogénként, azaz bizonyítottan rákkeltő tényezőként tartja számon. Ugyancsak említést érdemel a légszennyező anyagok közül a nitrogén-dioxid és az ózon. Előbbi főként a tüdőt és a légutakat, valamint a máj és a lép egészséges működését károsíthatja, míg utóbbihoz szem-, légzési és szív-érrendszeri panaszokat lehet társítani. Maradva a 2023-as esztendő adatainál: az ózon magas koncentrációja 63 ezer, a nitrogén-dioxidé 34 ezer európai korai halálozásáért volt felelős.
Mindezen statisztikák tükrében különösen hangsúlyossá válik az egyéni felelősség kérdése. A HungaroMet hivatalos kibocsátási leltárából kirajzolódik ugyanis, hogy 2023-ban a levegőbe kerülő finom szálló por (PM2,5) zömében, 86 százalékban a lakossági szilárd tüzelésből és a szállításból, közlekedésből származott, akárcsak a nitrogén-oxidok megközelítőleg 62 százaléka és a talajközeli ózon keletkezésében részt vevő előanyagok kibocsátásának majdnem harmada. Egy szó, mint száz, ahogy azt az alábbi kisfilm humoros, mégis érzékletes módon bemutatja: a légszennyezettség problémakörét nemcsak nem lehet félvállról venni, de társadalmunk minden tagjának személyes érintettsége és potenciális szerepe is legalább annyira nyilvánvaló benne.
A tiszta levegő közös felelősségünk
Lakossági oldalról megközelítve a kérdést, elsősorban három olyan területet találunk mindennapi életünkben, ahol sokat tehetünk a légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentéséért. Alábbi galériánkban e három területet mutatjuk be röviden. (A galéria a képre kattintva nyílik.)
3 fotó
Ha jobban elmélyednél a témában, a Légből kapott? kampány oldalán további praktikus tanácsokat találsz ahhoz, hogyan hozhatsz környezettudatosabb döntéseket, és alakíthatod így kevésbé légszennyezővé életmódodat.
