Klímaválság: bíróságon küzd a fennmaradásáért kilenc apró szigetország

Az éghajlatváltozás miatti tengerszint-emelkedés fenyegette kilenc szigetország évek óta tartó lobbizásának eredményeképpen az ENSZ Közgyűlése a Nemzetközi Bíróság tanácsadói véleményét kérte „az államok éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségeiről”. Antigua és Barbuda, a Bahama-szigetek, Tuvalu, Palau, Niue, Vanuatu, Saint Lucia, Saint Kitts és Nevis, valamint Saint Vincent és a Grenadine-szigetek képviselői úgy vélik, néhány súlyosan szennyező ország megsérti az önrendelkezéshez való jogukat, ezért felelősségre kell vonni őket. Érvelésük szerint a jogi kényszerítésre azért is szükség van, mert az ENSZ eddigi klímakonferenciái nem hoztak hatékony eredményeket.

„Egy olyan válság frontvonalában találtuk magunkat, amelyet nem mi idéztünk elő, és amely a puszta létezésünket fenyegeti” – mondta a hétfői nyitóülésen a bíróságnak Ralph Regenvanu, Vanuatu éghajlatváltozással foglalkozó megbízottja. „A nagy szennyező országok több mint egy évszázadon keresztül az egyre súlyosabb figyelmeztetések ellenére sem tudták visszaszorítani a területeikről származó kibocsátást. 1990 óta a kibocsátások több mint 50 százalékkal nőttek, és 2023-ban el is érték az eddigi legmagasabb értéket” – érvelt.

Margaretha Wewerinke-Singh, a Vanuatu Köztársaság vezető jogtanácsosa szerint a jogorvoslati lehetőségek jól megalapozottak: a felelős államoknak fel kell hagyniuk jogellenes tevékenységükkel, például a fosszilis üzemanyagok támogatásának kiterjesztésével. Be kell vezetniük a szabályozási intézkedéscsomagot a kibocsátás azonnali csökkentése érdekében, valamint jóvátételt, illetve pénzbeli kártérítést kell fizetniük „a visszafordíthatatlan károk esetén”.

Cynthia Houniuhi, a Csendes-óceáni szigetek éghajlatváltozás hatásai ellen küzdő diákcsoportjának elnöke felszólította a bírákat a törvény alkalmazására. „A Nemzetközi Bíróságnak megvan a hatalma, hogy segítsen nekünk megoldást találni a problémára, és megújítsa a reményt, hogy az emberiség képes kezelni korunk legnagyobb kihívását. Ezt egyszerűen azzal tehetik meg, hogy alkalmazzák a nemzetközi jogot az éghajlatváltozásért felelős országok esetében” – hangoztatta.