Egyre nagyobb gondot okoz a kutyaürülék

Olyan mennyiségű a kutyák ürüléke és vizelete a természetvédelmi területeken, hogy az már károsítja a vadvilágot - állapította meg egy új kutatás. Az elemzés szerint a népszerű turistaösvények mentén már törvénybe ütköző szinten túltrágyázott a talaj nitrogénnel és foszforral.

Túrázás kutyával: mire figyeljünk? Kutyusok és gazdáik számára egyaránt óriási élmény a közös természetjárás, ahol a tartalmas és aktív időtöltés garantált. Ám ahhoz, hogy a megtett túra valóban szép emlék legyen, nem árt megfogadni néhány fontos tanácsot , melyekkel elkerülhetjük a kisebb-nagyobb kellemetlenségeket.

Európa-szerte komoly gondot okozhat

A tudósok a Belgiumban, Gent környékén lévő négy természetvédelmi területen 18 hónap alatt megforduló kutyák számát vették alapul. Véleményük szerint hasonló a helyzet az összesen mintegy 87 millió kutyának otthont adó Európa többi részén is - írja a The Guardian . A kutyák sétáik során évente átlagosan 11 kilogramm nitrogént és 5 kilogramm foszfort hagynak hátra hektáronként. Ez hasonló mértékű szennyezés, mint amely a mezőgazdaságból, iparból és közlekedésből származik: ezekhez hektáronként 5-25 kilogramm nitrogén köthető. A kutyák melléktermékeinek hatása tehát jelentős.

A négylábúakat sétáltató gazdák azt hiszik, a kutyaürülék nem okoz semmilyen kárt a környezetnek. De a legtöbb ökoszisztémában alacsony az ásványi anyagok mértéke, a túltrágyázás pedig csökkenti a biodiverzitást azáltal, hogy hatására egyes növények, például a csalán vagy a medvetalp elburjánzanak, elnyomva más növényeket, valamint olyan állatokat, melyek léte ezen növényektől függ. "Nagyon meglepődtünk azon, hogy milyen magas lehet a kutyáktól származó ásványi anyag mennyisége. A mezőgazdaságból, iparból és közlekedésből származó légköri nitrogén jogosan nagy figyelmet kap, miközben ebből a szempontból a kutyák okozta problémával nem foglalkoznak" - mondta el Pieter De Frenne, a Genti Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője.

A vizsgálat során 500 alkalommal látogattak meg természetvédelmi területeket, melyeken több mint 1600 kutyát számoltak össze. Ezeket az adatokat kombinálták a kutyák által kiválasztott nitrogén és foszfor ismert szintjével, hogy megbecsüljék az összes lerakódott tápanyagot. A szakértők rögzítették azt is, hogy pórázon voltak-e a kutyák. Ennek figyelembe vételével évente hektáronként 126 kilogramm nitrogén rakódhat le az ösvények mentén és 4 kilogramm a természetvédelmi terület többi részén. Ha minden kutyát pórázon tartanának, az ösvények melletti mennyiség 175 kilogrammra növekedne.

Ha minden ürüléket felszedne és elvinne a gazdi, akkor szinte minden foszfor eltűnne, a nitrogénnek azonban csak fele, mivel a kutyák vizelete jelentős mennyiségben tartalmaz nitrogént, foszfort azonban alig. Korábbi kutatások rávilágítanak, hogy a magas ásványianyag-szint három évvel a kutyák kitiltása után is megmaradna.