Míg 2019-ben kígyómarás 155 halálesetet okozott, skorpiócsípés pedig 95-öt, 2023-ra fordult a sorrend: skorpiócsípés okozta 152 ember halálát, kígyómarásban pedig 140-en hunytak el. Paulo Goldoni, a skorpióméreg elleni szérumot gyártó Sao Pauló-i Butantan Intézet biológusa szerint ennek az a magyarázata, hogy az urbanizáció segíti az elterjedésüket, ugyanis természetes ellenségeik, így madarak, gyíkok és békák nem követik őket a városokba. A skorpiók táplálékát jelentő csótányok viszont hemzsegnek a városokban.
Az intézet laboratóriumában a begyűjtött több száz skorpió mérgéből állítják elő az ellenszérumot, amellyel ellátják a 212 millió lakosú ország minden részét. Tavaly több mint 200 ezer skorpiócsípést jegyeztek fel Brazíliában az egészségügyi minisztérium adatai szerint. Ez az előző évihez viszonyítva 15 százalékos növekedést jelent. A dél-amerikai országban a mérgező fajok közül a sárga skorpió (Tityus serrulatus) a legelterjedtebb, amelynek nőstényei megtermékenyítés nélkül is képesek a szaporodásra.
Az ellenszérum gyártása során a skorpió mérgét lovakba fecskendezik, amelyek szervezete az embernél ellenállóbb és több ellenanyagot termel. Ezeknek a lovaknak a véréből vonják ki a szérumot. A sárga skorpió csípése halálos lehet az idősek vagy 20 kilogrammnál kisebb súlyú gyermekek számára, és csak a szérum mentheti meg az életüket. Tavaly az egészségügyi hatóságok szerint több mint 11 ezer ember kapott skorpióméreg elleni szérumot Brazíliában, a legtöbben a délkeleti, sűrűn lakott régiókban.
