Egyes tüsszentéseket több helyiséggel odébb is hallani lehet, míg másoknál diszkrét szusszanásban nyilvánul meg az inger. Ahogy a legtöbb közösségben végzett tevékenységnek, úgy a tüsszentésnek is megvan a maga etikettje - az illem pedig úgy kívánja, hogy a lehető legdiszkrétebben, orrunkat és szánkat zsebkendővel eltakarva végezzük el. Sokan annyira halkak lennének, hogy befogják az orrukat és összeszorítják a szájukat, ez azonban veszélyes is lehet.
Így kell helyesen tüsszenteni
Korábban a BMJ Case Reports című folyóirat számolt be egy 34 éves férfi esetéről, aki az orrát és a száját is befogta egy tüsszentéskor, ami miatt a garatban lévő szövet elszakadt. A férfi komoly fájdalmakkal fordult orvoshoz, beszélni és nyelni is alig tudott, az orvosok pedig először azt hitték, hogy valamilyen éles tárgy lenyelése váltotta ki nála a sérülést. A torok hátsó részén lévő szövet főként valamilyen jelentős trauma, esetleg erős köhögés vagy gyakori hányás miatt szakadhat el, de viszonylag ritkán jelentkeznek betegek ezzel a problémával. Kiderült azonban, hogy a bajt ezúttal az elfojtott tüsszentés okozta.
A tüsszentés a szervezet védekezőmechanizmusa, egy reflex, amely - a köhögéshez hasonlóan - a felső légutakat hivatott megtisztítani a nemkívánatos betolakodóktól. A folyamat során a mellkas és a torok izmai összehúzódnak, a lágyszájpad zár, majd pedig elsöprő erővel, átlagosan 120-190 km/h-s sebességgel tör ki a levegő. Ennek visszafojtása természetellenes nyomás alá helyezi a légcső egy részét, ami az imént vázolt panaszt is előidézheti.
A sérülés miatt légbuborékok is kerültek a férfi mellkasába, így egy hétig antibiotikumos kezelést kapott, és csak csövön keresztül tudták táplálni. Végül gyógyultan hagyhatta el a kórházat, az orvosok viszont azt javasolták neki, hogy legközelebb egy zsebkendőbe tüsszentsen, és ne fojtsa vissza az ingert.
Forrás: WebMD
