"Az egészségügyben az egyik legnagyobb baj a koordináció hiánya" - mondta a hvg.hu -nak egy egészségügyi szakértő, mikor az Eurostat lesújtó statisztikájáról kérdezték. Az adatok szerint a 75 évesnél fiatalabbak 41 százaléka hal meg úgy, hogy az orvostudomány jelenlegi állása alapján megmenthető lenne. Egy KSH-statisztika szerint pedig a magyarok háromnegyede szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségben hal meg.
"Bár drámaian hangzik a megállapítás, hogy a 75 évesnél fiatalabb betegek 41 százalékát meg lehetett volna menteni, a kép ennél árnyaltabb - nem mindegy ugyanis, hogy az Eurostat milyen módszertannal számolta ki ezt az adatot" - mondta a lapnak egy névtelenséget kérő szakértő, aki korábban sokat foglalkozott népegészségüggyel, most viszont a betegbiztonság a fő területe. Fontos kérdés például, hogy mely diagnózisokról gondolták, hogy megfelelő ellátással elkerülhető lett volna a halálozás, illetve az sem mindegy, hogy egyes országokban hogyan állapítják meg a halálokot. De ha ezen kételyektől eltekintünk, Magyarország a 41 százalékkal így is bőven az uniós átlag felett van: a legjobban álló Franciaországban ugyanazon módszer alapján az jött ki, hogy a betegek 23 százalékát lehetett volna megmenteni.
A legfontosabb kérdés, hogy mennyire van kiépítve az egyes betegségekhez kapcsolódó szűrési, gondozási, betegút-szervezési hálózat, illetve hogyan biztosítja az egészségügyi rendszer, hogy a betegek ezeket a szükséges időben igénybe tudják venni, az eredményekről és a teendőkről időben visszajelzést kapjanak. A szakértő is megerősíti, hogy kevesen járnak szűrésekre , illetve akadály lehet a tudás hiánya, az időpontra behívott betegek várakozási ideje, az érdektelenség, vagy az is, hogy utazni kell miatta.
"Nem tudjuk, hogyan működik a gondozás, a szűrés, hiszen erre vonatkozóan semmilyen értékelhető adat nincs" - mondta a szakértő. A háziorvosoknak rendszeresen mérniük kellene bizonyos paramétereket, hogy kiszúrják a panaszt nem okozó betegségeket, de a törvényi kötelezettség ellenére a szakmai irányelvek hézagosak, ellenőrzés pedig nincs.
"Senki sem fogja a beteg kezét: ha bekerül a rendszerbe, sokszor magának kell időpontot foglalnia, küldik egyik helyről a másikra. Ezzel idő megy el, a beteg kering a rendszerben, senki sem szervezi meg az ellátási sorozatot, és nem követik a beteg sorsát. Nem tisztázott az sem, hogy egy gondozandó betegség esetén a szakorvos vagy a háziorvos felülírhatja-e a másik javaslatát".
Hogy az ellátók követik-e a létező irányelveket, módszertani leveleket, hogy mit csináljanak a betegekkel, jelenleg senki sem értékeli, nincs visszajelzés, így az ellátók nem tudják megítélni, hogy hol kellene javítani a saját munkájukon .
