A lágyabb állagú krémeknek nagy a víztartalma, ezért könnyebben kenhetők, míg a kenőcsök nehezebben oszlathatók el a bőrön, a tapintásuk is zsírosabb: ezek a tulajdonságok a használat időpontját is meghatározhatják. A krémeket általában reggeli, nappali, míg a kenőcsöket inkább esti, éjszakai használatra javasolja a kezelőorvos, vagy a gyógyszerész. Mivel sok esetben előfordul, hogy egy adott problémára való krém és kenőcs megegyező koncentrációban tartalmazza ugyanazt a hatóanyagot, így választhatunk is közöttük.
Mellékhatás itt is lehet
Úgy gondolhatjuk, hogy azok a készítmények, amelyeket „csak” a bőrre kenünk, nem okozhatnak semmilyen gondot és mellékhatásuk sincs. Ez azonban tévedés. Mellékhatás bizony helyi kezelés esetén is előfordulhat. A köznapi nyelven szteroidos kenőcsökként emlegetett szereknél - ezek gyulladáscsökkentő készítmények - jelentkezhetnek a következő tipikusnak mondható mellékhatások: pontszerű bevérzések, pigmentációs zavar, striák megjelenése a bőrön. Fontos szabály, hogy egyszerre csak egy készítményt szabad felkenni az adott bőrfelületre. Ha ugyanis többféle krémmel is próbálkozunk egyszerre - a hatóanyagok, segédanyagok keveredése miatt - nem ismert reakciók, súlyos mellékhatások is kialakulhatnak.
Nem mindegy, hogyan tároljuk
Vannak olyan készítmények, amelyek kizárólag, illetve nagy mennyiségű vizes jellegű összetevőkből állnak: ezekben elszaporodhatnak a baktériumok és a gombák. A készítmények csomagolásán olvasható tárolási ajánlást mindig be kell tartani, például ne felejtsünk napos helyen egy hűtőbe való krémet. A fagyasztás ugyanakkor nem használ a készítményeknek, sőt. A kiengedés után használhatatlan állagúvá váló krémeket, kenőcsöket már csak kidobni lehet.
Használati szabályok
Az alapvető higiénia a krémek, kenőcsök használata előtt is fontos: ha koszos bőrre kerülnek a készítmények, a szennyeződések bekerülhetnek a bőr mélyebb rétegeibe is. Ne sajnáljuk az előkészületekre az időt: csak tiszta, száraz bőrt kenjünk be. De ne csak a kezelendő bőrfelület, a kezünk is legyen tiszta: a koszos kéz ellen még a tartósítószer sem védi meg a készítményt. És mossunk kezet krémezés után is: így nem kerülhet a szembe, a szájba krém, és a kezünk bőrébe sem szívódik fel felesleges hatóanyag. A készítmények betegtájékoztatójában - amit mindig ajánlott elolvasni - általában az is szerepel, hogy nyílt sebre, égett bőrre, orr- száknyálkahártyára, és szembe nem szabad azoknak kerülni. Vegyük ezt komolyan, mert ellenkező esetben bajt is okozhatunk: helytelen használat estén nem csak a bőrben, de a vérben is megjelenhet viszonylag magas koncentrációban a krémek, kenőcsök hatóanyaga, s ez mellékhatásokhoz vezethet. Természetesen azért most is akadnak kivételek: vannak le nem mosandó védőkenőcsök, illetve sebkezelő szerek, amik a be nem hegedt sebre is rákenhetők - erre azonban az orvos, a gyógyszerész, és a készítmény betegtájékoztatója is pontos útmutatást ad.
