Aki asztmával küzd, tudja, hogy a viharos, zivataros körülmények súlyosbíthatják az állapotát. Nem hivatalosan ezt az angol közösségi média szóhasználatát (thunder fever) követve mennydörgésláznak hívják. A kifejezés azt az elképzelést takarja, hogy bizonyos időjárási jelenségek esetén az asztmás rohamok kialakulásának esélye jelentősen megugrik. Sőt a roham valószínűsége sokkal nagyobb, mint bármilyen más időjárás esetén.
A mennydörgésláz kifejezést tudományos körök nem használják, egyetlen tudományos folyóirat sem utal rá, az alapjául szolgáló megfigyelés azonban nagyon is valóságos. A zivatarok sem egyformák, de bizonyos körülmények között a nyári viharok képesek nagy mennyiségű pollenrészecskét a levegőbe juttatni, ami komoly veszélyt jelent az asztmás betegekre nézve - írja a Popular Science.
Van valóságalapja a mennydörgésláznak
A megfigyelést az is alátámasztja, hogy a viharos időszakokban az asztmás rohamok miatt sürgősségi vagy más orvosi ellátást igénylők száma megemelkedik. Az asztmás rohamok miatti sürgősségi események zivatarok utáni megugrásáról a világ minden pontján készültek jelentések, így Nagy-Britanniában, Olaszországban, az USA-ban és Ausztráliában is. Azaz globális jelenségről van szó, és nem köthető csak speciális földrajzi helyekhez. A legátfogóbb tanulmány a témában 2008-ban készült, és a Thorax nevű, légúti megbetegedésekkel foglalkozó orvosi folyóiratban publikálták . A vizsgálatokat Atlantában folytatták le, és a georgiai tapasztalatok alapján próbálták kimutatni a zivatarok és az asztma kapcsolatát.
Mi okozza a jelenséget?
Minden vizsgálat, köztük a Thorax által ismertetett is ugyanazt az asztmás rohamokhoz vezető mechanizmust emeli ki. A villámlással és mennydörgéssel kísért viharok elején egy hatalmas feláramlás számos apró, könnyű részecskét, köztük rengeteg pollent kap fel és visz egyre magasabbra, egészen a vízzel telített felhőrétegekig. Ott hirtelen változás következik be, mert a levegő szárazról szupernedvessé válik, ami kiszakítja a polleneket a feláramlásból, és rengeteg allergénrészecske gyűlik össze az égen. Aztán a viharral leáramló hideg levegő ezeket a részecskéket ismét földközelbe viszi, ahol belélegezzük őket. Amikor asztmás ember tüdejébe jutnak a pollenek, akkor kiválthatják a rohamot. Mivel a pollenkoncentráció a zivatar miatt igen magassá válik, a rohamok potenciálisan életveszélyesek is lehetnek.
A mennydörgésláz előfordulása még mindig nem teljesen világos, mivel a jelenséggel kapcsolatos tanulmányok érvényessége korlátozott, hiszen mindegyik többé-kevésbé esettanulmány volt. Azaz csak egy-egy vagy néhány zivatar következményeit vizsgálták az asztmás esetekkel összefüggésben. A 2008-as Thorax-vizsgálat során több mint 10 millió vészhelyzeti vizit adatait gyűjtötték össze 20 kórházból 1993 és 2004 között. Összesen 564 viharos napot elemeztek a kutatók, és statisztikailag szignifikáns összefüggést mutattak ki az asztmás sürgősségi ellátások és a viharos események között. Más szóval az asztmás sürgősségi ellátás miatt orvoshoz kényszerülő betegek esetei zivataros időben nem tulajdoníthatóak kizárólag a véletlennek. Összességében - a tanulmány szerint - az asztma miatt az orvosoknál tett látogatások száma három százalékkal volt magasabb a viharokat követő napokon. Ezek a jelenségek csak akkor hatottak, amikor a zivatarok esőbe torkollottak és a szél erős vagy legalább közepes erejű volt. Ez pedig alátámasztja a hipotézist, hogy az eső és a szél segíti a pollenrészecskék visszatérését a földfelszín közelébe, ahol belélegezhetjük őket.
Kell-e aggódni?
A leginkább aggasztó jelenség - amelyet a kutatók is kimutattak -, hogy ezek a kis részecskék megragadhatnak az emberek tüdejében, ami nemcsak az asztmás emberek, de bárki más számára is légzési problémákat okozhat. Persze, a hatás sokkal veszélyesebb azokra, akik asztmával kapcsolatos betegségekkel küzdenek.
Egy 2013-as tanulmány a mennydörgésláz kialakulásának feltételeit vizsgálta meg. Az allergológusok arra jutottak, hogy azok a pollenallergiás személyek, akik a zivatar idejére bezárt ablakú helyiségben maradtak, nem tapasztalták a tüneteket. Illetve az asztmás rohamok sokkal rosszabbak voltak azoknál, akik nem szedtek gyógyszert asztma és allergia ellen. Ebből arra következtettek, hogy akinek szüksége van rá, ne mulassza el a számára megfelelő allergia- és asztmaellenes gyógyszerkoktél szedését, és ha lehetséges, a zivatarok alatt ne menjen szabad levegőre, sőt tartsa zárva a helyiség nyílászáróit, ahol tartózkodik. Ezzel szinte biztosan el lehet kerülni az asztmás roham (a mennydörgésláz) kialakulását.
