Az inzulinrezisztencia olyan állapot, mely során a szervezet hiába termel inzulint, nem használja fel azt megfelelően. Bár rendkívül gyakori jelenségről van szó, a probléma sokszor nem derül ki időben. Ennek oka, hogy vércukorszint-vizsgálatkor az orvosok sokszor eleve nem kérik az inzulinszint vizsgálatát, és nem vizsgálják annak cukorterhelésre történő mozgását. Emiatt a probléma gyakran hosszabb ideig is rejtve marad. Cikkünkben összegyűjtöttük, milyen vizsgálatokkal azonosítható ez az állapot!
Hogyan ismerhető fel az nzulinrezisztencia?
A diagnózis felállítása többféle vizsgálattal történhet meg. Az egyik legfontosabb, legalapvetőbb ezek közül az orvosi konzultáció: a szakember kikérdezi a beteg kórelőzményét, életmódbeli szokásait és a jelentkező tüneteket. Ezek a panaszok az alábbiak lehetnek:
- Súlygyarapodás, különösen hasi területen.
- Fáradékonyság.
- Gyakori éhségérzet.
- Pattanások vagy zsíros bőr.
- Szabálytalan menstruációs ciklus (nők esetében).
- Sötét bőrfoltok (acanthosis nigricans) a nyakon, könyökön vagy más hajlatokban.
A diagnózis cukorterheléssel, cukorterheléses vérvételi sorral történik. Ennek során kezdetben megnézik a vér éhgyomri cukor- és inzulinszintjét, majd ezt követően 75 gramm, vízben oldott szőlőcukrot itatnak a pácienssel. Az éhgyomri vércukor- és inzulinszintekből számítják ki az úgynevezett MOHA-indexet. Inzulinrezisztencia-hajlamra az utalhat, ha ez az index 2 fölött van, ha pedig az az érték meghaladja a 4-et, már inzulinrezisztenciáról van szó.
Egyéb, kiegészítő vizsgálatok:
- HbA1c: A vércukorszint hosszú távú (2-3 hónapos) átlagos értékét mutatja. Bár nem IR-specifikus, segíthet kizárni a prediabéteszt vagy a cukorbetegséget.
- Lipidprofil: Emelkedett triglicerid- és alacsony HDL-koleszterin-szint gyakran társul IR-rel.
- Májenzimek (ALT, AST): Zsírmáj esetén ezek a paraméterek eltérhetnek, ami összefügghet az inzulinrezisztenciával.
