Sinkó Eszter , a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgató-helyettese az Új Egyenlőség magazin stúdiójának vendégeként többek között kifejtette, hogy a magyarok egészségi állapota rosszabb, mint az unió legszegényebb tagállamai, Románia és Bulgária polgáraié.
A magyarok életmódjának nagy szerepe van a katasztrofális egészségi állapotban, s emiatt az államnak életmódi nevelést, megelőző, tudatossági kampányokat kellene folytatnia. Ugyanakkor a leggazdagabb magyarok egészségi állapota a nyugat-európai szintre javult a rendszerváltás óta, a szegényeké viszont indiai szintre süllyedt. Az államnak óriási szerepe lenne ennek a folyamatnak a kiegyenlítésében.
Az iskolai végzettségnek igen jelentős hatása van az egészségi állapotra. A gyenge minőségű oktatási rendszer egyben rontja az egészségi helyzetet is. Azokban a magyar kistérségekben pedig, ahol a háziorvosi praxisok évek óta betöltetlenek, dupla akkora korai halálozás valószínűsége. Jelenleg az egészségügyi ellátórendszer földrajzilag nem igazodik az egészségi helyzethez, igényekhez.
Nem képzünk elég orvost sem Magyarországon, ahonnan ráadásul 6 ezer szakember ment el, s következésképpen komoly orvoshiány van. Másban is megmutatkozik, hogy a magyar egészségügyi ráfordítás GDP-arányosan folyamatosan csökkent. Jelenleg 7,4 százalékot költünk erre, míg a nyugati országok 11-12 százalékot az OECD adatai szerint. Még a történelmi válságban lévő mediterrán országokban is nálunk jelentősen többet, 8-10 százalékot fordítanak erre a területre. Csakhogy a rossz egészségi állapot miatt a nyugatiaknál is nagyobb arányban kellene az egészségügyre költenünk.
Az alulfinanszírozottság a magyar egészségügyi rendszerben már olyan mértékű, hogy sok-sok év kitartó lelkiismeretes munkája után mára kiégtek az orvosok és ápolónők. Ennek nyomán az elfogadható szint alá süllyedt az ellátás. Akik megtehetik, menekülnek a magánellátás felé. Az utóbbi években még azok is ezt teszik egyre inkább, akik anyagilag ezt nem is engedhetik meg maguknak.
A kormányzatnak nincs tényleges rálátása, hogy mi történik az egészségügyben, mert az elmúlt évtizedekben a legkülönbözőbb színű kormányok szinte teljesen leépítették az egészségügyi szakpolitikai elemző rendszereket, az egészségpolitikai szakmát. Ez a tendencia jelenleg is folytatódik.
Összekeveredett az állami ellátórendszer és a magánpraxis, az orvosok túl sok munkahelyen dolgoznak, hogy az elvárt jövedelmet elérjék. Néhány orvos jól keres , de a kezdő orvosok nem. Az egészségügyben a fokozatos béremelése az elmúlt években ugyan elkezdődött, de az ott dolgozók még mindig rendkívül keveset kapnak kézhez. Ha nyugat-európai arányban költene a magyar állam az egészségügyre, akkor elfogadható béreket lehetne adni a magyar orvosoknak, ápolónőknek. Ezt például Észtországban megcsinálták.
Az egészségügy Fidesz által elkezdett centralizációja nem segített a rendszeren, sőt, az elképesztő központosítás miatt még a Kádár korszaknál is bürokratikusabb, lassabb lett. Az egészségügy nagyon felületesen, lekezelően és nem informatív partnerként kommunikál a betegekkel. Ez is rontja a gyógyulás esélyét - látható az Új Egyenlőség honlapján .
