Egészség a frontvonalban: korábban halnak a sürgősségi osztályok dolgozói

Az egészségügyi dolgozók életéhez szorosan kapcsolódik a stressz, a mozgásszegény életmód és az alváshiány. Mindezek miatt körükben nagyobb eséllyel alakul ki valamilyen szív- és érrendszeri betegség, 2-es típusú cukorbetegség, elhízás, izom- és csontsérülés, valamint a daganatos megbetegedések néhány típusa is.

Korábban halnak az egészségügyben dolgozók

Az egészségügyi foglalkoztatottság ráadásul a várható élettartamot is jelentősen rontja. A sürgősségi orvosok esetében például 58,7 év az átlagos megérhető kor, szemben a teljes magyar lakosság 72-78 évével. (Forrás: 2020-as KSH-s adatok.)

Mentális egészségük is veszélyben van

Ahogy azt a InfoStart cikke is kiemelte, a Magyar Kórházszövetség felmérése kiderítette, hogy míg magyar lakosság 22 százaléka küzd depressziós tünetekkel, addig a magyar egészségügyi dolgozóknál ez az arány több mint 66 százalék. Az érintettek mentális állapotán természetesen nem segít a fásultság, és az őket gyakran érő verbális agresszió sem.

A kórházi dolgozók között igen gyakori a kiégés, de az egyéb munkahelyi egészségkockázat is igen magas. A krónikus betegségek előfordulási aránya például legalább 50 százalékos.

Az említett problémák enyhítésére a Magyar Kórházszövetség másfél évvel ezelőtt átfogó egészségfejlesztési programot indított. Ehhez már 24 intézmény csatlakozott. A kezdeményezést a Belügyminisztérium és az Országos Kórházi Főigazgatóság is támogatja.