Nem elég a kórtermeket kifesteni, mert ezzel nem lehet az ágazat problémáit megoldani - emelte ki az ellenzéki politikus. Úgy véli, az egyik legnagyobb gond az, hogy országon belül is jelentős különbségek vannak az ellátók között.
Mint mondta, újpesti alpolgármesterként is azt látja, hogy elhanyagolt ez a terület, komoly fejlesztési forrásokra lenne szükség. A kormány és a főváros között zajló, egészségügyi forrásbevonásról szóló egyeztetésekről azonban pozitívan nyilatkozott, és reményét fejezte ki, hogy bővíteni lehet majd az egészségügyi ellátást.
Az egészségügyre ennyit kellene költeni
Ahogy már korábban megírtuk , az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világ országainak a bruttó hazai termék (GDP) legalább 1 százalékát kellene költeniük az alapvető egészségügyi ellátásra. Csak így közelíthetnek azokhoz a célokhoz, amelyekről a tagországok 2015-ben állapodtak meg. A szervezet figyelmeztetett, hogy a világ országainak a korábban kitűzött határidőig - tehát 2030-ig - meg kell kétszerezniük az egészségügyi alapellátás megteremtésre tett erőfeszítéseket, különben akkorra mintegy 5 milliárd ember marad ki ebből a szolgáltatásból.
A jelentés becslései szerint mintegy 200 milliárd amerikai dollárt kell fordítani évente az alapvető egészségügyi ellátás fejlesztésére az alacsony és közepes jövedelműek rétegében, amivel 60 millió ember életét lehetne megmenteni. A fejlesztéseknek köszönhetően 2030-ig mintegy 3,7 évvel nőhetne a várható élettartam is.
