A társadalom elöregedése a gazdaságilag és technikailag egyre fejlettebb világunk egyik legnagyobb problémája. Bár a lakosság korosodik, s ezzel párhuzamosan mind nagyobb teret kap az idős korú lakosság egészségügyi problémáinak, megbetegedéseinek kezelése.
Az idős kor betegségei közül kiemelt jelentőségűek a demencia, a szellemi hanyatlás különböző formái és kezelésük. A szellemi hanyatlás eltérően hat, vagyis nincs két ember, akinek egyforma lenne a kórtörténete.
A személyiség, az érintett általános egészségi állapota és társadalmi helyzete egyaránt szerepet játszik a demencia hatásának meghatározásában. De mit is nevez az orvostudomány demenciának, hogyan fogalmazza meg azt a borzalmas állapotot, ami pokollá teszi a beteg életét és ne szépítsük, leginkább a környezetét? Romló memóriazavar, amihez kognitív neurológiai tünetek csatlakoznak, a mindennapi életben, a munkában problémát okoznak, és egy megelőző, magasabb teljesítmény romlásával járnak.
A betegség leggyakoribb gyakori tünete a memóriazavar, főleg a rövid távú emlékezet kiesése. A demensek gyakran nehezen tudják a mindennapi, általában gondolkodás nélküli feladatokat ellátni. Sokszor az éjszakát a nappallal összekeveri. Mindenkivel előfordulhat, hogy beszélgetés közben a megfelelő kifejezést nem találja, de a demens gyakran az egyszerű szavakat is elfelejti, vagy helyettük egész másokat mond, amitől az írása és a beszéde egyaránt nehezen érthető.
Noha néha az egészségesek is elfelejtik, milyen nap van, mi a program, ám a demenciában szenvedő még az ismerős környéken sem tud tájékozódni, mert kiesik, hogy éppen hol van, hogyan került oda és merre kell hazamenni. Előfordulhat, hogy nem megfelelően öltözik fel, a melegben több réteget, a hidegben csak viszont nagyon kevés ruhadarabot vesz magára. Gondot okozhat egy beszélgetés követése, mint ahogy elfelejti, hogy a számlákat be kell fizetnie. Nem ritka, hogy rossz helyre teszszük a pénztárcánkat, a kulcsunkat stb., de a demenciában szenvedő kifejezetten szokatlan helyekre rakhatja a tárgyait.
Bármelyikünk lehet szomorú, rossz hangulatú, a szellemileg hanyatló viszont szokatlanul érzelmes, minden ok nélkül hirtelen hangúlatváltozások törnek rá, illetve főleg olyan helyzetekben, amelyekben a memóriazavar is nehezíti az életét, a korábbiaknál kevesebb érzelmet mutathat, gyanakvóvá, ingerlékennyé, depresszióssá, apatikussá vagy éppen szorongóvá, izgatottá lesz. Gyakorta passzív, többet alhat, mint korábban tette, az addigi hobbija iránt közömbössé válhat. A szakemberek mindeneseire figyelmeztetnek: bár a memória fokozódó zavara a szellemi hanyatlás legáltalánosabb korai tünete, azért arra oda kell figyelni, hogy e mögött nemritkán egyéb betegség is állhat, ha viszont a szellemi hanyatlás a hétköznapokat nehezíti meg, akkor a szakorvos felkeresése elodázhatatlan.
Az időben elkezdett kezelés, a rehabilitáció, az agytorna és persze a megfelelő gyógyszeres terápia egyfajta garancia lehet arra, hogy a demenseknek az évek előrehaladtával is megfelelő minőségű élet jusson. Rendkívül izgalmas kérdés, hogy vajon mi a betegség kiváltója? A szakemberek szerint 90 százalékban az agyszövet kóros elváltozását okozó Alzheimer-kór, vagy az agyi keringés zavarára - cukorbetegség, magas zsírszint, magas vérnyomás hajlamosít, illetve e kettő együttes előfordulása - vezethető vissza a szellemi leépülés, továbbá olyankor is demenciának írnak le állapotokat, amelyek az agy elégtelen vérellátása miatt alakul ki. Más esetben az úgynevezett Lewy-testes demenciánál az agya idegsejtekben kórosan felszaporodó fehérjékkel kapcsolható össze, míg a fronto-temporális demencia, azaz a Pick-kór az agy homloklebenyének elváltozása miatt alakul ki. Mit tehet az érintett, illetve a környezete a kórkép folyamatának súlyosbodása ellen? Rendkívül fontos a korai tünetek felismerése!
A hanyatló memóriát és a demencia egyéb tüneteit ugyan tudomásul kell venni, de fontos kivizsgáltatni, nem szabad beletörődni abba, hogy a tünetek az öregedés "normális" velejárói. Tudni való, hol a depresszió is okozhat hasonló tüneteket, így ezt az állapotot is szükséges felismerni és kezelni kell. Lehet, ténylegesen semmilyen ok nincs, csak a feledékeny ember a szorongásait szeretné szakemberrel megbeszélni. Feltétlenül tegye meg, hiszen a megnyugtatás és a magyarázat is a gondozás fontos része.
A betegség felismerésének egyik legjobb módja, ha figyelmesen meghallgat valakit - házastárs, családi gondozó, közeli barát -, aki jól ismeri. Nem szabad, hogy a feledékeny a demencia diagnózisától félve a szakembertől távol maradjon, hiszen a memória hanyatlásának és a mentális állapot romlásának leírása nemcsak fontos, de egyben különböző vizsgálatokat is kikövetel magának. Ha valaki aggódik, hogy neki, illetve családtagjának demenciára utaló tünetei vannak, inkább feleslegesen, de mindenképpen kérjen szakembertől tanácsot. Egyébként a betegséget körülvevő titokzatosságot eloszlatható, a kórképet kísérő megbélyegzés legyőzhető, s akkor úgy az egyén, mint a környezete jobb életminőségnek megfelelő léthez jut, nem szólva arról, az időbeni kezelésnek, illetve a jövő megtervezésének nagyobb az esélye.
A szakembertől kapott gyógyszeres kezelés - az úgynevezett nootrop szerek adása - a magasabb intellektuális képességekkel kapcsolatos hosszú, rövid távú emlékenészavar, térbeli és időbeli tájékozatlanság, valamint a nem kognitív tünetek, a szorongás, a depresszió, a paranoiditás stb. tünetjavítására és a kórkép előrehaladásának lassítására egyaránt szólhat. Ha valaki ideggyógyászati-pszichiátriai tüneteket észlel rokonai, barátai normálisnak, mindennaposnak tartott feledékenysége miatt, ha hirtelen jelentkezik a memóriakiesés, illetve annak jelentős súlyosbodása tapasztalható, akkor a családorvost feltétlenül keressék fel.
Krasznai Éva
Webdoki/Vasárnapi Hírek
(2007.08.06. 11:43)
