Jay Olshansky gerontológus az emberi élettartammal kapcsolatos nézeteiről, évtizedekkel ezelőtt azt írta egy tanulmányban, hogy az akkor született gyermekek átlagosan 85 éves korig élnek majd, és csak 1-5 százalékuk éli meg a 100. születésnapját – írta a vele készült interjúban a CNN.
„Az eredményeink azt mutatják, hogy ahhoz, hogy a születéskor várható élettartam a jelenlegi szintről az átlagos biológiai határértékre (85 év) növekedjen, a halálozási okok miatti halálozási arányoknak minden életkorban 55%-kal kell csökkenniük. Tekintettel arra, hogy ha a súlyos degeneratív betegségek gyógymódjai 75 százalékkal csökkentenék az általános halálozást, nagyon valószínűtlennek tűnik, hogy a születéskor várható élettartam meghaladná a 85 éves kort. Tehát a várható élettartam növekedése lelassul, és az orvosi beavatkozások hatásai egyre kevésbé lesznek hatással a várható élettartamra" – mondta Olshansky.
Most, 34 évvel később, Olshansky azt mondja, hogy ő és szerzőtársai bizonyították álláspontjukat. Az ausztrál, francia, hongkongi, olasz, japán, dél-koreai, spanyol, svéd, svájci és amerikai élettartam-adatok elemzését nemrég jelentették meg a Nature Aging folyóiratban. Összességében a 2019 során ezeken a helyeken született lánygyermekeknek 5,1 százalék esélyük van arra, hogy elérjék a 100 éves kort – áll a tanulmányban. A férfiak esetében ez az esély pusztán csak 1,8 százalék.
30 évet vártunk, hogy teszteljük a hipotézisünket. Megmutattuk, hogy az emberi várható élettartam gyors növekedésének korszaka véget ért, ahogy azt előre jeleztük” – mondta Olsansky.
Bár egyes optimista elemzések szerint az emberek hamarosan 120, sőt 150 éves korig élhetnek, a realitás nem feltétlenül ezt mutatja. „Ezek mind kitalált számok. Nincs mód arra, hogy empirikusan igazoljuk azokat az állításokat, amelyek az élet radikális meghosszabbításáról szólnak, amelyeket az iparág emberei tesznek.”
Az öregedés jelenleg megváltoztathatatlan – ez a sejtek, szövetek, szervek és szervrendszerek hanyatlása, amelyeket a jelenlegi tudományos eredmények alapján nem lehet megállítani. „Bár továbbra is érhetünk el haladást a súlyos betegségek ellen, de nem lesz olyan életmeghosszabbító hatása, mint azt az emberek gondolják” – állítja Olshansky. Az egyetlen módja annak, hogy áttörjük a hosszú élet üvegplafonját, ha lassítjuk az öregedés biológiai folyamatát. Az utóbbi évtizedekben, a nyugati társadalmakban meglehetősen drámai mértékben nőtt az elhízás a lakosság körében. Ez pedig cukor-, szív- és érrendszeri betegségekhez, rákhoz és más állapotokhoz vezet.
Kollégáimmal megállapítottuk, hogy ez lesz az első olyan gyermekgeneráció, amely az elhízás miatt rövidebb életet fog élni, mint szüleik. Bár az orvostudomány meglehetősen figyelemre méltó, életet meghosszabbító technológiák széles skáláját hozta létre, amelyek célja az elhízás, a cukor-, és szívbetegségek következményeinek kezelése olyan gyógyszerekkel, mint a sztatinok, antibiotikumok és vakcinák, a helyzet mégsem rózsás. Számtalan betegség lappang egy egészségesnek tűnő ember szervezetében is. És ezek a megjelenő betegségek az öregedés mögöttes folyamatához kapcsolódnak - az öregedéshez, sejtjeink, szöveteink, szerveink és szervrendszereink öregedéséhez, amely megváltoztathatatlan. De tegyük fel, hogy visszafordítjuk ezeket a betegségeket, megszüntetjük az elhízást és a dohányzást, még mindig nem lesz nagy hatása a várható élettartamra. Természetesen sokkal egészségesebbek is lehetnénk. Az egészségügyi időtartam jelentősen javulna, ha le tudnánk szokni ezekről a gyógyszerekről, és megszabadulnánk a túlsúlytól, és abbahagynánk a dohányzást, megszüntetnénk a napsugárzásnak való kitettséget vagy csökkentenénk a drogokat, de ez nem igazán fog megtörténni a való világban” – foglalta össze Olshansky.
Mégis, úgy tűnik, azért van remény. A kutatóknak sikerült lassítaniuk a gyümölcslegyek, férgek, egerek és főemlősök biológiai öregedését laboratóriumi körülmények között. Ám a kérdés továbbra is az, hogy az ember esetében is működhet-e ez a kísérlet?
„Valójában az élettartam a legértékesebb árucikk a Földön, és azon dolgozunk, hogy annyit gyártsunk belőle, amennyit csak tudunk. Ha nem találjuk meg a módját az öregedés modulálásának, és csak a jelenlegi eszköztárunkat használjuk, amely egyszerre egy betegséget kezel, akkor valószínűleg nem fog tetszeni, amit a jövőben látunk. Lehet, hogy fokozatosan javul a várható élettartam, de növekedhet a gyengeség és a fogyatékosság is, mert az egyik betegségcsoportot egy másikra cseréljük” – véli a szakértő.
