2007. augusztus 8. (MTI) - Hosszas kutatások után, száztíz évvel ezelőtt, 1897. augusztus 10-én a német Felix Hoffman a Bayer festékgyár wuppertali laboratóriumában lejegyezte laborkönyvébe az acetilszalicilsav (ASS) receptúráját, a későbbi aszpirin gyógyszer összetételét.
A gyógyszeripar egyik első pionírja édesapja reumatikus fájdalmait enyhítő szert akart alkotni, receptje azonban világszerte milliók számára hozott gyógyulást.
A szalicilsav tartalmú fűzfakéreg fájdalomcsillapító hatásáról már az időszámításunk előtti második évezredben is születtek feljegyzések, ezek közül több fenn is maradt. Egy kalandvágyó német egyiptológus, Georg Ebers a XIX. században hozzá is jutott ezekhez az antik papiruszokhoz. Az orvosok atyja, Hippokratész is tett említést a szalicilsav jótékony hatásairól, mégis még több, mint két évezrednek kellett eltelnie ahhoz, hogy a szalicilsavat ecetsavval elegyítsék.
1899. január 23-án javasolták a Bayer akkori vezetésének, hogy a szer neve az összetevők rövidítéséből Aspirin legyen. 1899. február 1-jén kérelmezték a szabadalmaztatást, s 1899. március 6-án Berlinben, a császári Szabadalmi Hivatal 36433-as sorszámmal felvette jegyzékébe az Aspirin nevű gyógyszert. Májusban már hirdetések jelentek meg az új csodaszerről, amelyet először por formájában lehetett kapni. A századfordulón az Aspirin elindult a világhírnév felé, 1900-ban az Egyesült Államokban is bejegyezték a gyógyszert.
1904 óta a szer tabletta formájában a gyógyszertárakban is kapható, s "diadalútja" azóta is tart. A gyógyszer első nagy rajongói közé tartozott az író Franz Kafka, és az énekes Enrico Caruso, aki az időjárás változások miatti fejfájására szedte az Aspirint.
Az I. világháború szinte teljesen tönkretette a Bayer céget, amely elvesztette külföldi szabadalmait is. (Az Egyesült Államokban például csak 1994-ben szerezte vissza). A háború után Amerikában a Sterling vállalat vette meg a Bayer és az Aspirin márkanevet, 1919-ben 5,3 millió dollárt fizettek a jogokért. A húszas évek elején világszerte 1000 vállalat próbálkozott az Aspirin tökéletes másolatának előállításával.
Bár a szer népszerűsége töretlen maradt, csak 1971-ben lendült fel újra az Aspirin karrierje, ekkor került a piacra az Aspirin Plus C. Tudósok egyre több kedvező hatását ismerték fel, szívroham, stroke, és gyomorrák veszélyeit csökkentő hatásait is kimutatták.
A legfrissebb kutatások azt bizonyítják, hogy láz- és fájdalomcsillapító, valamint gyulladásgátló hatása mellett hatékonyan használható még számos betegség megelőzésében és gyógyításában is. Ugyanakkor az orvosok felhívták a figyelmet az aszpirinnek a gyomor és a belek belső vérzését okozó mellékhatására, illetve az allergiás reakciókra. Ezek azonban a népesség mindössze öt százalékát érintik.
A gyógyszer 100. születésnapja alkalmából hatalmas szimpóziumot tartottak Velencében, s egy rózsafajtát is elneveztek az Aspirinről. A gyógyszer bejegyzésének centenáriumán a Bayer leverkuseni központját Aspirinné varázsolták, az épületet a gyógyszer jellegzetes dobozához hasonlóan csomagolták be.
Napjainkban évente közel 50 ezer tonnányit gyártanak az acetilszalicilsavból, ha ezt 500 milligrammos kiszerelésű tablettákban egymás mellé tennék, az 1 milliárd tabletta az 1 millió kilométeres hosszúságot is elérné, vagyis bőven elég lenne arra, hogy a Föld és a Hold közötti távolságot oda-vissza átfogja.
(MTI-Panoráma - Pietsch Judit, Sajtóadatbank)
