Spenót: Popeye eledele

Ismerjük meg!

A spenót (Spinacia oleracea) a libatopfélék családjába tartozó növény. Kutatások szerint valószínűleg a Közel-Keletről származik, innen került az arabok közvetítésével Spanyolországba. Perzsa fű néven már a VIII.-IX. században ismerték, hozzánk a XVI. század végén jutott el. Hazánkban a spenótot több népies névvel is illetik. Ezek között szerepel a paraj, spinát, spinót, spinác, spenát. A tél végén vagy kora tavasszal szedhető, ezért az egyik legkorábbi friss zöldség. Egynyári növény, bár megtévesztő, mert magját elszórja és következő évben ezek kelnek ki, így sokan azt hiszik, hogy évelő. A szárazságot jól tűri, a hideget viszont kevésbé. Szára fölegyenesedő, nyeles levelének lemeze tojásdad alakú. A levél állománya húsos. Az új-zélandi spenót Nyugat-Ausztráliában, Tasmániában, Új-Zélandon van otthon. Ezt a fajtát nyáron lehet szedni. Leggyakrabban a termesztési idő alapján csoportosítják a spenótot, ennek megfelelően megkülönböztetnek téli és nyári fajtákat. A tavasz előrehaladtával felmagzik, és magszárat fejleszt. Ilyenkor a levelei már nem hasznosíthatók tovább.

Miért jó?

A spenót könnyen elkészíthető, jól emészthető, kalóriában szegény, ellenben vitaminokban antioxidánsokban gazdag. Az egyik legmagasabb K-vitamin tartalmú zöldségünk. A spenótot sokan azért fogyasztják, mert a gyomor-működést serkenti. A spenót sok luteint, természetes karotinoidot tartalmaz, de gazdag flavonoidokban, karotinoidokban, klorofillban és folsavban is.
A tápértéke mellett sok oxálsavat is tartalmaz, amely vesekőképződésre hajlamos vegyület, de ismeretes emésztésserkentő és vastagbéltisztító hatása is. Az oxálsav tartalmának köszönhető elősegíti a bélmozgást és ezáltal nagymértékben befolyásolja az emésztés gyorsaságát. A spenót kiváló antioxidáns, bioaktív összetevői erősítik az immunrendszert.

Hogyan fogyasszuk?

A spenót kellemes ízű zöldségünk. A spenót ideális fogyasztása az lenne, ha nem főznénk, mert sok benne az oxálsav. Ha a spenótot megfőzzük, akkor a szervetlenné váló ásványi anyagok kőlerakódást okozhatnak, ezért nagy mennyiségben nem ajánlott fogyasztani. Nyersen fogyasztva nem képződik lerakódás a szervezetben, sőt az oxálsav meggátolja a vesében és a húgyutakban a kőképződést. Természetesen a spenótot általában főzve fogyasztjuk, főzelékként, de lehet belőle spenót levet is készíteni más zöldségekkel együtt gyümölcscentrifuga segítségével, illetve készíthetünk belőle a húsételek mellé köreteket és salátákat is. A zsenge spenótlevél nyelét se kell föltétlenül eltávolítani, hanem azt is nyugodtan fogyaszthatjuk. A megfőzött és ízesített spenótot sok háztartásban mélyhűtőbe teszik, és télen hasznosítják.
A spenóthoz jól illik a tükörtojás, a bundás kenyér, a fasírt és a natúr szeletek. Néhány helyen készítenek spenóttal, sajttal töltött palacsintát is.

Tippek - tanácsok

Ha kiskertünkben spenótot szeretnénk vetni, jó néhány hasznos dologgal tisztában lennünk.
A spenót jól illeszkedik a korszerű vegyes növénykultúrák állományába. A megmunkált, elegendő tápanyagot tartalmazó talajokat kedveli. Nem szereti viszont az erősen savanyú és a nagyon lúgos talajokat és a laza homokot sem. A vetési sortávolság 20 cm, a vetési mélység 2-3 cm legyen.
Ha a spenótvetés fölé melegágyi ablakot helyezünk, vagy fólia alatt tartjuk, akkor napsütéses időszakban a növények gyorsan fejlődnek, és a vetéstől számított 1,5 - 2 hónapon belül fogyasztásra alkalmassá válnak.

Érdekesség

Régen a spenótot egészségtelennek tartották, sőt fogyasztását a gyerekek számára egyáltalán nem ajánlották. Azt ma már senki nem vonja kétségbe, hogy a spenót egészséges zöldség, az viszont elképzelhető, hogy túlzott nitrogéntrágyázás esetén a spenót leveleiben nitrát halmozódhat fel.