Hazánk felnőtt lakosságának 15-20 százaléka hipertóniás. Sokan nem is tudnak a betegségükről, így kezelést sem kapnak, pedig a magas vérnyomás megnöveli az érelmeszesedés, a szív- és érrendszeri megbetegedések, pl. a szívizominfarktus vagy az agyvérzés kialakulásának a kockázatát.
A magas vérnyomás kialakulhat valamilyen ismert megbetegedés következtében; ilyenkor másodlagos, szekunder hipertóniáról beszélünk.
Leggyakrabban:
- a vesebetegségek
- a belső elválasztású mirigyek működési zavara
- a szív- és érrendszeri megbetegedések
- a központi idegrendszer betegségei, stb.
idézhetik elő. Ezekben az esetekben az alapbetegség gyógyulása után a vérnyomás normalizálódik.
Az elsődleges vagy esszenciális hipertóniának pontos okát nem ismerjük, nem tudunk olyan alapbetegséget kimutatni, amely a magas vérnyomás kiváltásáért egyértelműen felelős lenne.
A magas vérnyomás az örökletes és a környezeti tényezők együttes hatására alakul ki. Az örökletes tényezők szerepére utal, hogy egyes családokban halmozottan jelentkezik a magas vérnyomás. Ikrek vizsgálatánál az derült ki, hogy az egypetéjű ikrek vérnyomása jobban hasonlít egymásra, mint a kétpetéjűeké. A szülők és vér szerinti gyermekeik vérnyomása egyformább képet mutat, mint az ugyanolyan körülmények között nevelt, örökbefogadott gyermekek vérnyomása. Ezek után már szinte természetesnek tarthatjuk, hogy az első fokú rokonok vérnyomása hasonlóbb értékeket mutat, mint a másodfokú rokonoké. Feltehetően azt a hajlamot is örököljük, hogy hogyan reagálunk a magas vérnyomást előidéző környezeti hatásokra.
Magas vérnyomást előidéző környezeti tényezők
Elhízás
Az elhízottaknál gyakoribb a magas vérnyomás és a hipertóniások gyakrabban kövérek. A Szent Imre Kórház IV-es belosztályán dr. Pados Gyula az elhízott betegek 50,7, az elhízott nők 32,7 százalékánál talált hipertóniát, ami jóval meghaladja a lakosság egészében észlelt hipertóniagyakoriságot. Az elhízás és a magas vérnyomás kapcsolatát különösen a felső testfélre és a hasra lokalizálódó, az ún. alma típusú elhízásnál találták kifejezettnek. Az elhízott egyéneknél a fogyókúra, a testsúlycsökkenés általában vérnyomáscsökkenést is eredményez.
Túlzott zsírbevitel, túlzott energiabevitel
Számos összefüggést találtak az elhízás, a nagy zsírtartalmú étrend - főleg az állati eredetű zsírfogyasztás -, a magas energiabevitel és a magas vérnyomás között. Természetesen a táplálkozásfüggő betegségek, így a magas vérnyomás kialakulása sem egyetlen faktorhoz kapcsolódik, ezért a teljes diétás megközelítés fontosabb, mint egyetlen táplálkozási tényező kiemelése.
Alkoholfogyasztás
Mérsékelt alkoholfogyasztás nem, de nagymértékű alkoholfogyasztás mintegy 10 Hgmm-rel is emelheti a vérnyomást. A magas vérnyomás betegség kb. 10 százalékáért az alkoholt teszik felelőssé. Szignifikánsan gyakoribb a hipertónia azok között, akik naponta rendszeresen 60 g alkoholnál többet isznak. Vannak olyan megfigyelések is, hogy mérsékelt mennyiségű vörösborfogyasztás védőhatású lehet. Ebből az is következik, hogy az alkoholfogyasztás mérséklésén kívül alkoholfogyasztási szokásainkon is változtatni kellene. Az alkoholfogyasztás szerkezetének megváltoztatásán azt értem, hogy égetett szeszesital helyett a borfogyasztást kellene preferálni. Túlzott mértékű kávéfogyasztás is növeli a magas vérnyomás kialakulásának a veszélyét.
Konyhasó (NaCL)
Megfigyelték, hogy azoknál a természeti népeknél, akik csak csekély mennyiségű konyhasót fogyasztanak, nem fordul elő magas vérnyomás, míg azoknál a hasonló életmódot folytató törzseknél, akiknek a sófogyasztása túlzottan nagy, igen. A sószegény étrend csökkentheti a vérnyomást. A konyhasó vérnyomásra kifejtett hatása nem mindenkinél érvényesül, csak az ún. sószenzitív (sóérzékeny) egyének reagálnak a túlzott sóbevitelre (a tartós nátriumtoxicitásra) vérnyomás-emelkedéssel. A sómegszorítás is náluk eredményez vérnyomáscsökkentést, míg másoknál nem. Kora gyermekkorban a túlzott sóbevitelnek fokozott szerepe lehet a későbbi magas vérnyomás kifejlődésében. Sószegény étrendet nem könnyű összeállítani, mert élelmiszereink már eleve sok sót tartalmaznak. Amióta a magas vérnyomás kezelésében vízhajtókat alkalmaznak, a szigorú sószegény diétának csökkent a szerepe.
Kálium (K)
Sokan úgy gondolják, hogy a primitív népek között nemcsak az alacsony sófogyasztás, hanem a nagy káliumbevitel is szerepet játszik abban, hogy nem alakul ki körükben magas vérnyomás. Fontos az étrend nátrium- és káliumtartalmának megfelelő aránya is. Ez az arány ideális esetben 0,7-1,0 (Na : K = 0,7). Hazánkban ez az arány férfiaknál 2,4, nőknél 2,2. Ennek a kedvezőtlen aránynak az oka az alacsony gyümölcs- és zöldségfogyasztás. A káliumot "gyümölcssó"-nak is nevezik, mert a gyümölcsökben sok kálium van. Sok káliumot tartalmaz: a sárgarépa, a banán, a citrusfélék, a dinnye, a földi eper, a paradicsom, a burgonya, a hús, a korpa, a zabpehely.
Kalcium (Ca)
Számos vizsgálatban úgy találták, hogy az alacsony kalciumbevitel is szerepet játszik a magas vérnyomás kialakulásában. Magyarországon a tej és a tejtermékek fogyasztásának csökkenése miatt a kalciumbevitel igen alacsony, s ennek vegetatív hatása feltehetően nemcsak a csontritkulás előidézésében, hanem a magas vérnyomás betegség kiváltásában is érvényesülni fog. Sok kalciumot tartalmaznak: a tej és tejtermékek, a szardínia, a mák, a dió, a káposzta, a cukkini, stb.
Magnézium (Mg)
A magnéziumról úgy tartják, hogy szerepet játszik a vérnyomás szabályozásában, tehát kerülni kellene a magnéziumhiányt. Jó magnéziumforrás: a szárazbab és a zöldborsó, a dió, a zöld leveles zöldségek, a hús, a teljes kiőrlésű gabona, a burgonya, stb.
Nem táplálkozási tényező ugyan, de rendkívül kedvezőtlen hatása miatt nem lehet figyelmen kívül hagyni a dohányzás károsító szerepét és a fizikai aktivitás hiányának negatív hatását sem. IX.évf./9.szám
