1. Táplálkozási tévhit: aki sok csípőset eszik, gyomorfekélyt kap
A csípős étel önmagában ugyan fekélyt nem okoz, azonban meglévő fekély esetén fogyasztása valóban fokozhatja a panaszokat - magyarázza dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus. Gyomorfekélynek nevezzük, ha a gyomornyálkahártya folytonossága megszakad, legalább 5 mm kiterjedésű területen. A gyomorfekélyek egy részét egy baktérium, a Helicobacter pylori okozza, de bizonyos fájdalomcsillapítók túlzott szedése is vezethet a gyomor falát borító nyálkahártya elvékonyodásához, vérzések kialakulásához.
2. Táplálkozási tévhit: Laktózintolerancia esetén ne igyunk tejet
Fontos, hogy a tejcukor-érzékenységet (laktózintolerancia) megkülönböztessük a tejallergiától. A tejallergiás beteg számára valóban semmilyen tejtartalmú étel fogyasztása nem javasolt. Laktóz-intolerancia esetén azonban néhány készítmény - joghurt, kefir, túró, sajtok - az étrendbe illeszthető. Öt éves kor felett a laktázenzim termelődése a szervezetben csökken, ezért gyakrabban jelentkezhet hasfájás, puffadás a tejtermékek fogyasztását követően. A panaszok laktózmentes készítmények, illetve a patikából beszerezhető laktázenzim pótlását biztosító gyógyszer fogyasztásával orvosolhatóak.
3. Táplálkozási tévhit: Kerülni kell a puffadást, mellőzni a babot
A leginkább puffasztó hatású ételként került a köztudatba, a valóságban azonban korántsem okoz annyi panaszt, mint azt gondolják róla. A bab a lencséhez és sárgaborsóhoz hasonlóan a száraz hüvelyesek családjába tartozik, melyek jellegzetessége, hogy jóval több energiát és rostot tartalmaznak, mint a zöldségek nagy része. Emellett kiváló forrásai a B1-vitaminnak, káliumnak és magnéziumnak. A hüvelyesekben egy triszacharid található, mely gázképződéssel bomlik le a bélrendszerben. A kellemetlen mellékhatások megelőzésére a száraz hüvelyeseket a főzést megelőzően 8-12 óráig érdemes hideg vízben áztatni, az első főzővizet leönteni, majd fedő nélkül főzni. Ízesítésként hozzáadott kömény, édeskömény a puffadást is segíthet elkerülni.
4. Táplálkozási tévhit: A lisztérzékenység könnyen felismerhető
A cöliákia egy fehérjével, a gluténnel szembeni intoleranciát jelent, melynek gyakori tünetei a liszttartalmú ételek fogyasztása kapcsán fellépő hasfájás, puffadás , hasmenés. A tapasztalt szakember azonban a kevésbé ismert jelek alapján is felismerheti az intő jeleket: vashiányos vérszegénység, depresszió, csontritkulás is lisztérzékenységet jelezhet. A tipikus panaszok elmaradása mellett, tünetszegény esetben előfordulhat, hogy a betegség diagnózisára már csak a súlyosabb szövődmények kialakulása után kerül sor. Kezeletlen esetben a lisztérzékenység a bélnyálkahártyán komoly elváltozásokat okozhat, az így létrejött felszívódási zavar pedig vérszegénységhez, vagy gyermekeknél a fejlődés elmaradásához vezethet. Fontos tehát minden panaszt komolyan venni, gyanú esetén a lisztérzékenység vérvizsgálattal szűrhető, de biztonsággal csak bélbiopsziával igazolható.
5. Táplálkozási tévhit: Csak a tej- vagy liszttartalmú ételek jelenthetnek gondot
A lisztérzékenység, tejallergia, vagy laktóz-intolerancia mellett a hisztamin tartalmú ételek is kellemetlen tüneteket okozhatnak, az arra érzékenyeknél. A hisztamin lebontását a diamino-oxidáz nevű enzim végzi. Akinél ez az enzim csökkent mértékben termelődik, hisztaminban gazdag étel fogyasztása után, allergiaszerű tüneteket tapasztalhat: fejfájás, kiütések, viszketés, hányás, hasmenés, hasi fájdalom jelentkezhet. Hisztaminban gazdag élelmiszerek a vörösbor és sör sajtok. A sörélesztő , kagyló a halak többsége, a halkonzerv is. Ezen kívül a paradicsom ( különösen a konzerv, paradicsompüré, ketchup) a spenót, csirke sertés / marha kolbász és sonka, különösen a szárított termékek. A csokoládé, fermentált szója termékek, szója szósz minden fermentált zöldség és a savanyú káposzta. Egyes ételek a szervezet saját hisztamin termelését fokozzák. Ilyen a nyers tojásfehérje, kagyló, eper, paradicsom, hal, csokoládé, ananász és az alkohol.
Forrás: www.allergiakozpont.hu
