Így húzódik a stressz a gyomrunkra

Amikor a stresszről esik szó, a legtöbben alighanem a mindennapos nehézségek által megtépázott lelki állapotra asszociálnak. Érdemes ugyanakkor leszögezni, hogy a stressz hatásai szélesebb körben érintik a szervezetet, így nem csupán hangulatunkat befolyásolják, de a többi között emésztőrendszeri panaszokat is kiválthatnak.

Bár többnyire negatív kontextusban beszélünk róla, valójában a stressz egy természetes és alapvetően hasznos válaszreakció szervezetünk részéről. Egyfajta üzemmódváltás, amelynek célja, hogy hirtelen jött veszélyhelyzetekben felkészítse a testet a fenyegető kihívásokra. Tipikus példa lehet erre a természetben egy ragadozó támadása, amely esetén a préda csak úgy maradhat életben, ha elmenekül, vagy ha más megoldás híján felveszi a küzdelmet. Bármelyik forgatókönyv is érvényesüljön azonban, a szervezetnek készen kell állnia az azonnali cselekvésre, az izomzat és az azt kiszolgáló rendszer maximális fordulatra kapcsolására egyik pillanatról a másikra. A stresszhatás mindazon testi folyamatok összessége, amelyek ezt lehetővé teszik.

Gyomorégés: ételek, amelyeket kerüljünk el Szinte nincs olyan ember, aki időnként ne küzdene a fokozott savtermelés okozta gyomorégéssel. Mivel bizonyos ételek és italok nagyban hozzájárulhatnak ehhez, mérsékelt fogyasztásukkal, vagy étrendünkből való teljes kiiktatásukkal megszüntethetők a panaszok.

Modern életvitelünk mellett ugyanakkor sokkal ritkábban kerülünk veszélybe, mint akár néhány tízezer évvel ezelőtt a vadonban. Az ösztön viszont ugyanúgy ott él minden emberben, és valahányszor fenyegetve érezzük magunkat, fel is éled. Erre pedig megannyi példa adódik a mindennapokban, legyen szó akár egy iskolai feleletről, akár egy nehezebb munkahelyi feladatról, akár valamilyen magánéleti problémáról. Sok esetben szervezetünk szinte állandó készenlétben áll, ami egyfelől túlzott és szükségtelen, másfelől komoly fennakadásokat okozhat a normál testi funkciókban. Egyes folyamatokat ugyanis átmenetileg háttérbe kell szorítani ahhoz, hogy a meglévő erőforrásokat a szervezet a menekülésre, küzdelemre tudja inkább fordítani. Ekkor már a stressz negatív formájáról, az úgynevezett distresszről beszélhetünk.

Hogyan hat a stressz az emésztésre?

Ilyen "feláldozható" testi funkció az emésztés is. Energiaigényes folyamat, és egy harc közepette nem származik előnyünk belőle, ezért stresszes helyzetekben a szimpatikus idegrendszer a gyomor ürülését lassítja, a vastagbél funkcióját pedig gyorsítja. Mindennek tüneteként gyomortáji és alhasi fájdalom, gyomorégés és hányinger, illetve székrekedés és akut hasmenés egyaránt kialakulhat. A stressz súlyosbíthat már meglévő betegségeket, például a gyomorfekélyt, gyulladásos bélbetegségeket, irritábilis bél szindrómát, ahogy az emésztőrendszeri panaszok hosszú távon szintén fokozhatják a stresszt, magyarán létrejöhet egy ördögi kör.

A stressz az emésztésünkre is komoly hatással van. Fotó: Getty Images
A stressz az emésztésünkre is komoly hatással van. Fotó: Getty Images

Érdemes megemlíteni, hogy az állandó nyomás étkezési szokásainkat is megváltoztathatja. Vannak, akik szinte képtelenek enni a stresszes élethelyzetekben, mások pedig éppen ellenkezőleg, túlevéssel kompenzálják a nehézségeket. Márpedig a szélsőségek egyik irányból sem előnyösek az egészségmegőrzésre nézve, valamint a hangulatunkat is negatívan befolyásolhatják, ezáltal sebezhetőbbé téve szervezetünket a stresszhatásokkal szemben.

Mi segíthet enyhíteni a panaszokat?

A problémára elsősorban a gyökerénél javasolt keresni a megoldást, azaz a stressz hatásait úgy mérsékelhetjük leginkább, ha magát a stresszt enyhítjük. Nehéz helyzetek bármikor adódhatnak, ezt teljesen elkerülni nem lehet. Sokkal inkább arra célszerű tehát helyezni a hangsúlyt, hogy szervezetünk megkapja a támogatást, amely a stresszel való hatékony megküzdéshez szükséges. Keressük a mindennapokban azokat a lehetőségeket, amelyek révén csökkenteni tudjuk a ránk nehezedő nyomás súlyát. Remek stresszcsillapító technika például a rendszeres testmozgás, annak bármely formája. Hasonlóan fontos, hogy módot találjunk a relaxációra: vannak, akiknél a meditáció, esetleg a jóga válik be, mások egy jó könyvélménybe merülve találnak kikapcsolódást. Voltaképpen bármilyen hobbi hasznos lehet, ha a segítségével kicsit kiszabadulhatunk a hétköznapi mókuskerékből, és gondolatainkat valamilyen érdekes, izgalmas tevékenységnek szentelhetjük.

Fontos továbbá, hogy éjszakánként megfelelően kipihenjük magunkat, mert a fáradtság, kialvatlanság szintén a stressz melegágya. Törekedjünk a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozásra is, hiszen az nemcsak magát a stresszt segít könnyebben viselni, de a stressz következtében fellépő emésztőrendszeri panaszok enyhítésében is hasznos. Utóbbiakat emellett esetenként gyógyszeresen is csillapíthatjuk. Nem szükséges például csendben, fogcsikorgatva tűrni a gyomorégést és refluxot, hiszen akár vény nélkül kapható készítményekkel is elejét vehetjük.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +34, +39 °C
Minimum: +17, +25 °C

A napsütés mellett gomolyfelhők is megjelennek, ezekből egy-egy helyi zivatar is kialakulhat. Estétől a Dunántúlon nő meg a zivatarhajlam. Megélénkülő délies szél mellett 34, 39 fokos maximumhőmérsékleteket mérhetünk. Pénteken front nem érkezik. A nagy melegben az álmatlanság, a tompaság hátráltathatja mindennapi tevékenységében, egyre gyakoribb és egyre erősebb lehet a fejfájás és a migrén is. Főleg a szívbetegek és a vérnyomás-panaszokkal élőket viseli meg folyamatos meleg, amennyiben ebbe a csoportba tartozik, akkor egész nap kerülje a megterhelő tevékenységeket! A növekvő fülledtség hatására légzési nehézségek is jelentkezhetnek, a zivatarok területén pedig romolhat az asztmások állapota. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)