A fekete nadálytő gyógyító hatását már az ókori orvosok is felismerték, többek között Nagy Sándor seregében is használták csonttörések, zúzódások kezelésére. Idősebb Plinius "a sebek gyors begyógyítójaként" emlegeti. A növény görög és római neve is összeforrasztót, összeragasztót jelent. A középkorban a kolostorok gyógynövényes kertjének egyik állandó növénye volt, de a szaracénok is gyakran alkalmazták harci sérülések gyógyítására.
A feljegyzések szerint ez volt az egyik olyan gyógynövény, melyet az első telepesek magukkal vittek Amerikába, mert tudták, szinte minden ízületi bajra, csontproblémára, sérülésre alkalmazható. A 18-19. században a házi patikák egyik legfontosabb darabja volt, ráadásul, nemcsak elsősegély-növényként alkalmazták, de főztek, fűszereztek is vele. A múlt századtól pedig tudományosan is kutatni kezdték a fekete nadálytő egészségügyi hatásait.
Az érdeslevelűek családjába tartozó, évelő növény (a borágó és a nefelejcs rokona) a nedves helyeket, vízpartokat kedveli, gyakran csatornák szélén, vizes réteken találkozhatunk vele, hazánkban szinte mindenhol elterjedt. Levele érdes szélű, csúcsos hegyben végződő. Virága bíbor vagy rózsaszínű. Nyáron virágzik, és mivel nem könnyű más gyógynövényekkel összetéveszteni, akár mi magunk is gyűjthetjük. A fekete nadálytő gyökerét és levelét egyaránt használják gyógyászati célokra, főzetként, pakolásként, tinktúraként.
A népi gyógyászatban is fontos szerep jut a fekete nadálytőnek, hiszen csont- és ízületi fájdalmakra, rándulásokra egyaránt használható. Kedvezően befolyásolja a fedett sérülésekkel járó vagy ízületi és csonteredetű fájdalmakat. Nagyszerűen lehet alkalmazni sportsérüléseknél, zúzódásoknál, rándulásoknál és ficamoknál, de ínhüvelygyulladás, csonthártyagyulladás, köszvényes gyulladás, derékfájás esetén is.
Toroköblögetésre is ajánlják, de bőrlágyító fürdőnek vagy arclemosónak is alkalmas, sőt, a pattanásos bőrűek is sokat tehetnek a csúnya göbök ellen, ha rendszeresen fekete nadálytő főzetével törölgetik át az arcukat – gyulladáscsökkentő, pórusösszehúzó és fertőtlenítő hatása is ismert. Külsőleg paszták, kenőcsök, pakolások formájában használják. A borogatás segíti a csonttörések, húzódások, zúzódások, ficamok, rándulások gyógyulását. A főzetéből készült fürdő még a krónikus ízületi fájdalmaktól szenvedőknek is enyhítő hatású!
A növény fő hatóanyagai az allatonin, mely az egészséges sejtek képződését segíti elő (így gyógyítja a sebeket, sérüléseket), illetve a tanninok (tanninszármazékok), melyek segítenek lelohasztani a duzzanatokat és enyhe fertőtlenítő hatással is bírnak. A fekete nadálytőt csak külsőleg szabad alkalmazni, belsőleg fogyasztva ugyanis mérgező (májkárosodást okoz, így májbetegségben szenvedőknek érdemes szakember tanácsát kérni alkalmazás előtt)! Várandós kismamáknak szintén nem ajánlott az alkalmazása.
