Az afta egy kisebb fekély, amely a szájüreg nyálkahártyáján alakul ki. Aki valaha is megtapasztalta, jól tudja, hogy ez az apró seb napokig pokollá teheti az életünket. Szinte a semmiből jelenik meg, hogy aztán az evést, ivást, de még a beszédet is alaposan megnehezítse. „A jó hír, hogy a legtöbb esetben magától meggyógyul egy-két hét alatt. Ugyanakkor nagy előrelépést hozhat, ha jobban megismerjük, miért alakul ki, illetve mit tehetünk a megelőzése érdekében” – írja a The Conversation oldalán Dipa Kamdar, a Kingston Egyetem gyógyszerész kutatója.
Az afta kialakulásának okai
Mindenekelőtt érdemes megemlíteni, hogy az afta rendkívül gyakori probléma. Egyes becslések szerint az emberek negyedénél jelentkeznek ilyesfajta panaszok életük során, különösen tinédzsereknél és fiatal felnőtteknél. Vannak, akik évente csupán egy-két alkalommal kénytelen szembenézni a kellemetlenséggel, míg másoknál akár havi rendszeresség is visszatérhet. Fontos, hogy az afta nem fertőző, illetve általában nem jár komolyabb következményekkel, még ha értelemszerűen nagyon bosszantó is.
A kiváltó okokat illetően a szakember rámutat: a legtöbb esetben a szájüreg nyálkahártyáját érő sérülésekből alakul ki az afta. Az is elég tehát hozzá, ha véletlenül megharapjuk a szánk belsejét, megsértjük az ínyünket a fogkefével fogmosás közben, vagy ha fogszabályozó vagy műfogsor okoz irritációt. Egyes élelmiszerek szintén irritálhatják a nyálkahártyát, főként a nagyon csípős, sós vagy savas fogások. Sőt, mindezeken felül a stressz, a fáradtság és hormonális változások is szerepet játszhatnak a fekélyképződésben. Nők körében nem ritka például, hogy a menstruáció idején jelenik meg az afta.
Olykor a pontos kiváltó tényező kevésbé egyértelmű. Az afta összefüggésbe hozható egyes tápanyagok hiányával is, mint a vas, a cink, a folsav, a B-vitaminok és a D-vitamin. Ezenkívül krónikus betegségekhez is társulhat, így akár cöliákiához, Crohn-betegséghez, immunhiányos állapotokhoz. Mellékhatásként gyógyszerek is előidézhetnek aftákat, kezdve gyulladáscsökkentőktől egyes szívgyógyszereken át, mint a béta-blokkolók, egészen az asztma és a COPD kezelésében alkalmazott hörgőtágítókig. Kamdar hozzáteszi, hogy a genetikai hajlam is közrejátszhat a panaszok kialakulásában: megfigyelhető ugyanis a családi halmozódás.
Végezetül elmondható, hogy sokan – átlagosan ötből ketten – küzdenek aftákkal a dohányzásról való leszokást követő első néhány hétben. Ilyenkor megvonási tünetként jelentkezhet a probléma.
Így szabadulhatsz meg gyorsan az aftától
„Noha nincs azonnali gyógymód rájuk, valamint a legtöbb afta egy-két héten belül magától megszűnik, ugyanakkor többféle lehetőség is adódik a fájdalom enyhítésére és a gyógyulás felgyorsítására” – hangsúlyozza a gyógyszerész. Mint mondja, már a sós vizes öblögetés is sokat segíthet, csillapítva a gyulladást. Helyi hatású, vény nélkül kapható gyógykészítményekkel ugyancsak mérsékelhetjük a tüneteket. Az olyan hatóanyagok, mint a lidokain és a benzokain, rövid időre érzéstelenítik a területet, így az evés, ivás is komfortosabbá válik az alkalmazásuk mellett. Az antiszeptikus és gyulladáscsökkentő hatású, klórhexidint vagy benzidamint tartalmazó szájvizek és öblögetők szintén hasznosak lehetnek.
Amennyiben az afta gyakran visszatér, Kamdar szerint érdemes lehet közelebbről megvizsgálni a fogkrémet, amelyet napról napra használunk a fogmosáshoz. Sok termékben megtalálható összetevő ugyanis a nátrium-lauril-szulfát (SLS), amely egy habképző anyag, és amelyre egyesek nyálkahártyája érzékeny. Ilyen esetekben a fogkrémváltás megoldást jelenthet. Mindezeken felül feltétlenül érdemes orvoshoz fordulni, amennyiben az afta több mint három héten át fennáll, gyakran kiújul, vagy ha bármilyen egyéb szokatlan tünetet tapasztalunk. „Egy makacs fekély olykor más, a háttérben megbújó betegségek jele lehet, beleértve a szájüregi daganatokat is, ezért semmit sem szabad félvállról van, ami rendellenesnek tűnik” – szögezi le a farmakológus szakember.
