7-szer annyi rákkeltő akrilamid van a zöldségchipsekben, mint a burgonyachipsekben – figyelmeztetett Facebook-posztjában az élelmiszeripari trendekkel és kockázatfigyeléssel foglalkozó Rizikometer. A német ÖkoTest cikkére hivatkozva azt írták, hogy bár sokan azt hiszik, hogy jót tesznek a szervezetüknek, ha burgonya- helyett zöldségchipset esznek, ez sajnos nincs így.
Rossz hírek a zöldségchipsek rajongóinak
A Német Szövetségi Kockázatértékelési Intézet (BfR) adatai szerint a zöldségchipsek ugyanannyi kalóriát és zsírt tartalmaznak, mint a „hagyományos chipsek”. A rákkeltő akrilamidból azonban hétszer több van bennük.
Fontos tudni, hogy burgonyachipsek akrilamidtartalmára vonatkozó határérték az Európai Unióban kilogrammonként 750 mikrogramm, a zöldségchipsek esetében azonban még nem határoztak meg határértéket. A szakértők a vizsgált a burgonyachipsben 190 μg/kg-os értéket mértek, miközben a zöldségchips akrilamidszintje (1430 μg/kg) a burgonyáénak közel kétszerese volt.
A 230 vizsgált élelmiszer közül a legkevesebb akrilamidot a tojásban, a tejben és a különféle tejtermékekben mutatták ki. A kávéban – különösen a kapszulás és az instant kávéban – ugyanakkor jelentős mennyiségű akrilamid található, az étcsokoládé pedig sokkal több ilyen vegyületet tartalmaz (130 μg/kg), mint a tejcsoki (32 μg/kg)” – részletezték az eredményeket.
Mi az az akrilamid?
Az akrilamid – amelyet az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság „potenciálisan rákkeltőnek” minősített – a magas keményítőtartalmú élelmiszerek sütése, pörkölése és grillezése során, természetes módon képződik. A sütési mód azonban jelentősen befolyásolja az ételben létrejövő akrilamid mennyiségét.
A sült krumpli esetében például a sütőben sütés, az édesburgonyánál pedig a forrólevegős sütés a legkevésbé akrilamidképző eljárás. A legtöbb akrilamid minden esetben az olajban sütés során keletkezik.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: