Nyáron különösen fontos, hogy elegendő mennyiségű folyadékot vigyünk be a szervezetünkbe. A legjobb, ha vizet iszunk, azonban nem mindegy, hogy milyet - írja az IFLScience. A szénsavas víz létrehozásához a vízben szén-dioxidot oldanak fel. Ez olyan szénsavat termel, amelynek pH-értéke három és négy között van. Viszont pont ezért lehet problémás a fogakra nézve.
A szénsavmentes víz és a fogzománc
Fogaink külső rétege, a fogzománc a test legkeményebb szövete. Egy hidroxiapatit nevű ásványból áll, amely kalciumot és foszfátot tartalmaz. A nyál főleg vízből áll, de kalciumot és foszfátot is tartalmaz. Általában egyensúly van a fogak és a nyálban lévő ásványi anyagok között. A száj és a nyál pH-ja hat-hét közé esik, de ha ez öt és fél alá csökken, a kalcium- és foszfátmolekulák kikerülnek a fogakból a nyálba. Ez a szénsavas italokban lévő szénsav miatt fordulhat elő.
A folyamat során apró pórusok jönnek létre, a fogzománc pedig elkezd feloldódni. Kezdetben a pórusok mikroszkopikus méretűek, és még be lehet őket tömni, ha kalciumot vagy foszfátot juttattunk vissza, vagy ha a kalciumot fluoriddal helyettesítjük (például fogkrémek révén). De amint az elveszített ásványi anyag mennyisége elér egy bizonyos szintet, a pórusok már nem tömődnek be, és a fogszövet végleg elvész. Tehát a szénsavas italok miatt valóban több ásványi anyagot vesztenek a fogak, így pedig gyorsabban romlik az állapotuk.
Azt is érdemes kiemelni, hogy a szénsavas víz nem étvágycsökkentő. Bár sokat lehet erről az interneten olvasni, nincs erős tudományos bizonyíték arra, hogy a szénsavas víz fogyasztása jóllakottabbá teszi az embert, vagy csökkenti az étvágyat. A szénsavas víz nem marad tovább a gyomorban, mint a mentes víz (viszont böfögést okoz).
A szénsavmentes ásványvíz vagy csapvíz továbbra is az ideális folyadék: nincs benne se kalória, se cukor. Persze egy-egy pohár szénsavas ásványvízzel is jól járunk, csak figyeljünk a mennyiségre, illetve arra, hogy ne legyen benne cukor – a fogaink érdekében.
