Rosszul értelmezzük a csomagoláson lévő dátumot

Évente több millió tonnányi élelmiszert dobnak ki világszerte, pedig ezeknek az ételeknek több mint fele még fogyasztható lenne. Ennek oka, hogy sokan szó szerint veszik a csomagolásokon látható dátumokat. Mit jelentenek pontosan ezek a jelzések?

Még megehetnénk, de kidobjuk

Világszerte rengeteg élelmiszer kerül a kukába, és nem csak azok, amelyek már megromlottak. A bontatlan zacskókban lévő ételek többsége még fogyasztható lenne, ha nem ragaszkodnának annyian a csomagolásokon feltüntetett dátumokhoz - hívja fel a figyelmet egy friss tanulmány, amelyet egy amerikai hulladékgazdálkodási folyóiratban publikáltak. A kutatásba több mint ezer embert vontak be. A szakemberek azt vizsgálták, hogy a résztvevők tudják-e, mit jelentenek pontosan az egyes dátummegjelölések a csomagolásokon.

A válaszokból jól látszik, hogy az emberek nagy része félreérti a "minőségét megőrzi" és az "árusítható" szövegek után feltüntetett dátumokat. A vásárlók ugyanis azt gondolják, hogy ezek azt az időpontot jelzik, amely után már nem biztonságos megenni az adott ételt. Emiatt az emberek 84 százaléka már a csomagoláson látható dátum előtt néhány nappal kidobja az élelmiszert.

termék, csomagolás, élelmiszer, minőségmegőrzés, fogyaszthatóság, dátum
A feltüntetett dátumok legtöbbször nem a megromlás időpontját jelzik (Fotó: 123rf)

Mit jelentenek a dátumok?

Az igazság viszont, hogy ezek az időpontok csak segítenek behatárolni, hogy mennyire friss az étel. Ha közeli a dátum, valószínűleg hetekkel, hónapokkal korábban legyártották, viszont a feltüntetett napig még így is garantált, hogy nem lesz észrevehető minőségbeli romlás a termékben. Fontos továbbá, hogy - a tévhittel ellentétben - a dátumok meghatározására nincsen egységes szabályozás: minden esetben az élelmiszeripari forgalmazók döntenek arról, hogy milyen időpont kerüljön a csomagolásokra.

A "minőségét megőrzi" jelzés arra utal, hogy az adott ételnek addig az időpontig a legjobb az íze, az állaga, a minősége. Az "árusítható" szöveg főként raktárkezelési szempontból fontos: azt határozza meg, hogy meddig kell eladni vagy a polcon tartani a terméket - magyarázta Janell Goodwin, az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium munkatársa. A legfélrevezetőbb megjelölés pedig a "felhasználható": az emellett látható dátum gyakorlatilag egy javaslat, hogy meddig kell elfogyasztani a terméket, hogy azt még garantáltan a legjobb minőségében tudjuk élvezni.

Az élelmiszerhulladék termelődésének visszaszorítására törekednek Németországban is. A tervek szerint az ország 2030-ig 50 százalékkal csökkenti majd a - jelenleg évi 11 millió tonnányi - kidobott étel mennyiségét. Tervezik például egy olyan "okos" csomagolási technológia kifejlesztését, amely a minőség megőrzésének időtartama mellett a tényleges fogyaszthatóság határidejét is szerepelteti majd.

"Ezek a dátumok csak a minőséget és a frissességet jelzik, nem pedig azt, hogy meddig biztonságos az adott étel elfogyasztása" - emelte ki a szakember. A tanulmány szerint viszont ezeket a fogalmakat sokan összekeverik: a válaszadók 42 százaléka úgy gondolta, hogy a "felhasználható" megjelölés a fogyaszthatóság végső dátumát jelenti, 19 százalékuk szerint pedig az "árusítható" címke utal a biztonságosságra.

Hogy a dátumok jelentései érthetőbbé váljanak, az Élelmiszeripari Gyártók Szövetsége és az Élelmiszermarketing Intézet arra törekszik, hogy két egyértelmű jelölés váltsa fel a korábbiakat. Az "ajánlott felhasználás" a frissesség és a minőség megőrzésének határideje lenne, a "fogyasztható" elnevezés pedig a biztonságos fogyaszthatóság utolsó napját jelölné a gyorsan romló élelmiszerek csomagolásán.

Mikor kell kidobnunk az ételt?

A fentiek alapján tehát nincs okunk rá, hogy csupán a csomagolásra nyomtatott dátum miatt, mindenféle ellenőrzés nélkül kidobjuk az élelmiszereket. Ha követjük a terméken feltüntetett tárolási előírásokat - például száraz, hűvös helyen vagy 8 Celsius-fok alatti hőmérsékleten tartjuk az adott ételt -, akkor minden bizonnyal a megjelölt minőségmegőrzési idő után is biztonsággal fogyasztható a termék. Ez viszont csak akkor igaz, ha a csomagolás sértetlen.

De akkor mi alapján döntsünk az étel sorsáról? Legjobb, ha az érzékeinkre hagyatkozunk. Ha az élelmiszer már nem fogyasztható, annak biztosan van valami jele: más lesz a színe, az állaga, az illata, vagy valamilyen elváltozás jelenik meg rajta - például penész. Amennyiben semmilyen különbséget nem észlelünk a vásárlás előtti állapothoz képest, akkor nyugodtan megehetjük. "Egyetlen termék van, amelynél valóban szigorúan be kell tartani a feltüntetett felhasználási időpontot, ez pedig a csecsemőtápszer. Minden más esetben jó eséllyel csak feleslegesen dobjuk ki a még fogyasztható ételeket" - hangsúlyozta Goodwin.

Mi legyen a maradékokkal?

Ha nem fogy el egy nap alatt, amit főztünk, nem kell rögtön másnap kidobnunk. Fontos, hogy a maradékot mindig lefedve és hűtve tároljuk. Az viszont, hogy meddig áll el az étel, nagyban függ a felhasznált alapanyagoktól. A szakemberek szerint négy napnál tovább nem érdemes tartogatni a megmaradt ételt, hiszen ennyi idő alatt még a hűtött élelmiszereken is elszaporodhatnak a baktériumok. Ha pedig bármi változást észlelünk az étel illatában vagy ízében, akkor már nem ajánlott elfogyasztani.

Biztonságos beszedni a lejárt vitaminokat? Testünknek rendszeresen szüksége van vitaminokra és ásványi anyagokra. Leginkább változatos étkezéssel kell ezeket bevinnünk, de rengetegen szednek napi szinten különféle vitamintablettákat is. Mi a helyzet a szavatossági idejükkel? Mutatjuk!

A "tartogatásnál" viszont létezik egy sokkal jobb megoldás az élelmiszerhulladék mennyiségének mérséklésére: a fagyasztás. Ha több kenyeret vagy húst vettünk, esetleg nagyobb adagot főztünk, mint amennyi biztosan elfogy pár nap alatt, akkor a fennmaradó mennyiséget érdemes lefagyasztani. A legtöbb élelmiszernek nem befolyásolja az ízét a fagyasztás, minél hosszabb ideig hagyunk azonban valamit a mélyhűtőben, annál jobban veszít a frissességéből és a minőségéből. A fagyott étel nem romlik meg, ezért gyakorlatilag bármeddig eltartható, a minőségromlás miatt azonban azt tanácsolják a szakemberek, hogy az adott élelmiszereket - fajtájától függően - 3-6 hónapon belül fogyasszuk el.

Forrás: time.com

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +4, +9 °C
Minimum: +0, +5 °C

Kezdetben erősen felhős, borult lesz az ég, vegyes halmazállapotú csapadék is előfordul, reggel átmenetileg ónos eső is lehet, majd délután nyugat felől csökken a felhőzet, és egyre többfelé kisüt a nap. Élénk lesz az északnyugatira forduló szél, a legmagasabb hőmérséklet 4, 9 fok között alakul. Kedden hidegfronti hatás érvényesül, a távozó front mögött egész nap felléphetnek tünetek. Görcsös fejfájás, izom- és hasi görcsök jelentkezhetnek, illetve ingadozhat a vérnyomás is. A napsütés hatására viszont javulhat a hangulat és kissé a közérzet is. Gyengül az immunrendszer. Érdemes megnézni a meteogyógyász® mai videóját! A légszennyezettség közepes, alig változik. A légnyomás gyengén süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások: